A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 169. §. Ily ha az tagadásba vétetett, nem az, kii arra hivatkozik, hanem annak ellen­kezőjét, vagyis azt, hogy tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyí­tani. (U. f. XIV. 110.) Az érték leszámlálásának megtör­téntét tagadás esetében felperes tar­tozik bizonyítani még akkor is, ha a kihallgatott tanuk beigazolták volna, hogy alperes az adóslevél tartalmát megmagyarázás után elfogadta és aláirta. (R. f. XXVI. 17.) A nem teljes hitelű kötelezvényben kitett érték leszámítását, továbbá azt, hogy alperes ennek feltétlen kifizeté­sét elvállalta, felperes tartozik be- j bizonyítani. (R. f. XVI. 48.) Ha az adóslevél csak egy tanú által van aláírva, az érték átadása tekin­tetében felperest terheli a bizonyítás. (U. f. II. 159.) A kötvényt előttemező tanuk azon vallomása, hogy adós a tartozás való­diságát beismerte, ha annak a köze­lebbi körülményei felől határozott tu­domással nem birnak, nem fosztja meg az adóst azon jogától, hogy a követelt tartozás le nem számítását bebizonyíthassa, s illetve felperest e körülményre a főesküvel meg ne kínálhassa. (R. f. IX. 205. 1.) Szabályszerűen kiállított kötvény ellenében az azt előttemező tanuk oly vallomása, hogy az érték leolva­sását nem látták, sem adós annak felvételét előttük el nem ismerte, magában véve még az alperesnek a pénz le nem olvasására alapított kifo­gása igazoltnak nem tekinthető. (R. f. X. 236.) A minden külső kellékekkel ellá­tott kötvény ellenében is élhet az adós a kölcsön le nem olvasása miatt kifogással, csakhogy ekkor ő tartozik a kifogást bizonyítani. (R. f. XII. 109.1.) Ha a polg. törvk. rendt, 167. §-a érielmében kiállított kötvény ellené­ben az adós bebizonyítja, hogy a hi­telezőtől pénzt nem kapott, hanem az adóslevelet csak az adósságai kifize­tésére szükséges pénz megszerzése czéljából állította ki, miután ezzel a pénz le nem számítása igazolva van, ennek ellenében a hitelező tartozik igazolni, hogy azon adósságok kifizet­tettek, vagy a fenmaradt pénzösszeg az adósnak átadatott. (R. f. XXIV. 55.) A perrend szerint teljes bizonyíté­kul szolgáló kötvény ellenében vita­tott azon kifogás, hogy az adós annak értékét meg nem kapta, a kötvényt előttemező tanuk abbeli vallomásá­val, hogy a kötvény kiállítása alkal­mával érték nem adatott, bebizonyi­tottnak nem tekinthető, mert ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ez érték előbb vagy utóbb ki nem szol­gáltatott. (R. f. XIX. 46.) Ha alperes a kereset alapját képező kötelezvénynek általa lett kiállítását és aláírását a per során beismerte, azon jogalapnak pedig, melyből ezen kötelezvény keletkezett, érvénytelen voltát, illetve azt, hogy ő az ezen kötelezvényben kifizetni kötelezett pénzösszeg értékét felperestől soha meg nem kapta s ekkép a kötelezett­ség fenn nem állását a prdts 169. §-ához képest nem igazolta: a köte­lezvény nem támadható meg. (R. f. XXI. 13.) Alakszerű kötelezvénynyel szem­| ben az azt aláíró köteles a kölcsön I le nem lett számlálását, illetve az ér­ték ki nem szolgáltatását bizonyítani, vagyis a tekintetben ellenbizonyitékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom