A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 169. §. Ily ha az tagadásba vétetett, nem az, kii arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani. (U. f. XIV. 110.) Az érték leszámlálásának megtörténtét tagadás esetében felperes tartozik bizonyítani még akkor is, ha a kihallgatott tanuk beigazolták volna, hogy alperes az adóslevél tartalmát megmagyarázás után elfogadta és aláirta. (R. f. XXVI. 17.) A nem teljes hitelű kötelezvényben kitett érték leszámítását, továbbá azt, hogy alperes ennek feltétlen kifizetését elvállalta, felperes tartozik be- j bizonyítani. (R. f. XVI. 48.) Ha az adóslevél csak egy tanú által van aláírva, az érték átadása tekintetében felperest terheli a bizonyítás. (U. f. II. 159.) A kötvényt előttemező tanuk azon vallomása, hogy adós a tartozás valódiságát beismerte, ha annak a közelebbi körülményei felől határozott tudomással nem birnak, nem fosztja meg az adóst azon jogától, hogy a követelt tartozás le nem számítását bebizonyíthassa, s illetve felperest e körülményre a főesküvel meg ne kínálhassa. (R. f. IX. 205. 1.) Szabályszerűen kiállított kötvény ellenében az azt előttemező tanuk oly vallomása, hogy az érték leolvasását nem látták, sem adós annak felvételét előttük el nem ismerte, magában véve még az alperesnek a pénz le nem olvasására alapított kifogása igazoltnak nem tekinthető. (R. f. X. 236.) A minden külső kellékekkel ellátott kötvény ellenében is élhet az adós a kölcsön le nem olvasása miatt kifogással, csakhogy ekkor ő tartozik a kifogást bizonyítani. (R. f. XII. 109.1.) Ha a polg. törvk. rendt, 167. §-a érielmében kiállított kötvény ellenében az adós bebizonyítja, hogy a hitelezőtől pénzt nem kapott, hanem az adóslevelet csak az adósságai kifizetésére szükséges pénz megszerzése czéljából állította ki, miután ezzel a pénz le nem számítása igazolva van, ennek ellenében a hitelező tartozik igazolni, hogy azon adósságok kifizettettek, vagy a fenmaradt pénzösszeg az adósnak átadatott. (R. f. XXIV. 55.) A perrend szerint teljes bizonyítékul szolgáló kötvény ellenében vitatott azon kifogás, hogy az adós annak értékét meg nem kapta, a kötvényt előttemező tanuk abbeli vallomásával, hogy a kötvény kiállítása alkalmával érték nem adatott, bebizonyitottnak nem tekinthető, mert ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ez érték előbb vagy utóbb ki nem szolgáltatott. (R. f. XIX. 46.) Ha alperes a kereset alapját képező kötelezvénynek általa lett kiállítását és aláírását a per során beismerte, azon jogalapnak pedig, melyből ezen kötelezvény keletkezett, érvénytelen voltát, illetve azt, hogy ő az ezen kötelezvényben kifizetni kötelezett pénzösszeg értékét felperestől soha meg nem kapta s ekkép a kötelezettség fenn nem állását a prdts 169. §-ához képest nem igazolta: a kötelezvény nem támadható meg. (R. f. XXI. 13.) Alakszerű kötelezvénynyel szem| ben az azt aláíró köteles a kölcsön I le nem lett számlálását, illetve az érték ki nem szolgáltatását bizonyítani, vagyis a tekintetben ellenbizonyitékot