A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

30 Polgári törvénykezési rendtartás. 35. §. második bekezdésében szabályozott birói illetékesség a keresk. könyvek bizonyító erejének képezi folyományát, a keresk. törv. 31. §-ában meghatározott időn belül a törölt czégnek a tulajdonosa is perelhet azon helynek a bíróságánál, a hol könyveit vitte. (Bpesti ker. vtsz. III. f. III. 16.) Tekinlve, hog\ a ptrs 34. ^-a csak az idegeneknek szorosan vett személyi illetőségére vonatkozik, ellenben a későbbi 35. $-nak kivételes illetőségi szabályait nem érinti, — melyek tehát a magyar alattvalók és a Magyarországgalviszonosságban élő külállamok lakosaira egyiránt kiterjednek: a plrs 35. §. 2. bekezdésében foglalt illetőségi szabály az idegenek elleni könyvkivonati s számlakövetelések irányában is alkalmazható. (R. f. X. 723.) A ptrs 35. §-a szerinti birói illetékesség külföldiek iránvában is megállapítható. (U. f. XIV. 49.) Bejegyzett kereskedő könyvkivonati követelését a könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt perelheti, bárminő jogczimen alapuljon is, feltéve, hogy az természeténél fogva a kereskedelmi könyvekbe való bejegyzés tárgyát képezheti. (Bpesti Tábla, u. f. XXX. 17.) A kereskedőnek azon egyoldalii cselekménye hogy valaki elleni kártérítési igényét még a birói megállapítás és megítélés előtt üzleti könyveibe bevezette, a követelést könyvkivonati követeléssé nem minősiti és ennélfogva nem eredményezheti annak perelhetőségét azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek. (U. f. XXXVII. 62. Hasonló: Bpesti Tábla, u f. XXIX. 319. 1.) Az üzlet köréhez tartozó, megkötött kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítési keresetre az a tény, hogy felperes, mint bejegyzett kereskedő kártérítési követelését kereskedelmi könyvébe bevezette és azt könyvkivonat alapján perli, megállapítja annak a bíróságnak az illetőségét, a melynek területén a könyvek vitetnek. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 321. I., III. f. IX. 6.) Ha a kereskedő követelését más kereskedőre ruházta át, az engedményes bizonyára jogosított és a törvény szerint köteles a követelési a maga könyveibe bevezetni és ez a bevezetés a 35. §. 2. pontja szerint való illetékességet meg is állapítja, de pusztán az átruházóval szemben, mint a ki a bevezetés alapjául szolgáló ügyletnél szerződő félként járt el. Az eredeti adósnak jogviszonyán azonban a bevezetés nem változtat, mert közte és az engedményes közt semmiféle jogügylet nem jött létre, a melyet az engedményes könyveibe be lehetne vezetni. (Bpesti ker. vtsz. III. f. IX. 12.) Valamely követelés engedményezésével jogot nyer az engedményes arra is, hogy a követelést az annak alapjául szolgált eredeti szerződés teljesítése szerint illetékes, vagy az ügyletből kifolyóan törvényen alapuló kivételes intézkedés szerint illetékes bíróságnál beperesithesse. (III. f. \. 3.) Az engedményes perelhet azon hely bíróságánál, ahol az engedményező bejegyzett kereskedő a könyveit vezeti. Az illetékesség kérdésének elbírálásánál a kereseti előadás az irányadó. (III. f. XVI. 29.)