A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. -i7. §. 31 A kereskedő a perrendtartás 3ö. §-ának 2. bekezdésében szabályozott kivételes illetőséget szerződésekből eredő perekben esak azokkal a sze­mélyekkel szemben veheti igénybe, akikkel üzleti összeköttetésben áll, azaz akikkel ügyletet köt. Ha köve­telését más kereskedőre ruházza át, az engedményes jogosított és köteles a követelést a maga könyveibe be­vezetni és ez a bevezetés a 35. §. 2. pontja szerint való illetékességet meg is állapítja, de pusztán az átruházó­val szemben, mint aki a bevezetés alapjául szolgáló ügyletnél szerződő félkent járt el. Az eredeti adósnak jogviszonyán azonban a bevezetés nem változtat, mert közte és az enged­ményes közt semmiféle jogügylet nem jött létre, amelyet az engedményes könyveibe be lehelne vezetni. (Bpesli keresk. és váltótörvénvszék. III. f. XVIII. 24.) Az 1868. évi LIV. tcz. 35. §-a ren­delkezése szerint a «hely» megjelö­lése, melynek bírósága előtt a könyv­kivonati követelések érvényesíthetők, nyilván geograliai értelemben történ­vén, a Budapesten vezetett kereskedői könyvek az azokon alapuló követelések tekintetében az id. törvényszakasz rendelkezése szerint általában bár­mely elsőfokú budapesti kii*, bíróság illetőségét megállapítják. (Bpesti tsz. III. f. I. 29.) Könyvkivonat alapján indított per­nél a felperes, ha telepe helyén több járásbíróság van, ezek közül bárme­lyiket választhatja. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 320. 1.) Az, hogy a számlában a hitelezett áruk részletesen felsorolva nem lettek, az illetékesség kérdésének elintézé­sénél tekintetbe nem jöhet. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 9.) Ha a helyi illetékesség a keres­kedelmi könyvek vitelének helyéhez képest az 1868 : LIV. tcz. 35. §-a alapján állapittatik meg, illetékesnek az a bíróság mondandó ki, melynek területén a könyvek a per indítása­kor vezettetnek és nem az a bíróság, melynek területén a könyvek a kere­seti ügvlet létrejöttekor vitettek. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 320. I.) A bizományos jogosítva, sőt köte­lezve lévén a bizományi viszonyból eredő minden követelését elkönyvel ni, e követelésekre nézve könvvkivonat alapján saját (a bizományos) szemé­lyes bírósága előtt a megbízót bepe­relheti. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 319. 1.) 37. §. Azon birtokbiróság alatt, a mely a ptrtás 580. §-ában említett esetekben eljárni tartozik, csakis a 37. §-nak meghatározása szerint illetékes birtok­biróság, vagyis a per bírósága értendő. A hagyaték ugyanis törvényeink értel­mében rendszerint «universitast» képez és ennélfogva az erre vonat­kozó s egységesen elbírálandó örök­lési igényeknek is csak egy fóruma lehet. A törvényhozónak tehát ezen elvi szempontból sem lehetett czélja az, hogy több helyen fekvő ingatla­nokra vonatkozó öröklési igények megbirálását a 37. §. értelmében az egész hagyatékra vonatkozó perek bíróságául kijelölt birtokbiróságtól el­vonja és több különböző birtokbiró­ságra ruházza. (U. f. XXXII. 20.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom