A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

I som mós eljárási ul, lil 64. §§. csakis az akaratnyilvánítások érvénytelenségére üézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg. (III. f. VI. 147.) ' "1 § .1 Idijililáis. A sommás eljárás hallgatag beismerést nem ismer, mert a bíróság a sommás eljárási törvény 61. $-a értelmében az ott kifejlett módozatok szemit állapithatja meg, hogy ha a fél valamely tényről egyenesen nem nyilatkozott, részéről az a tény beismertetett-e, avagy lagadtatott-e. (Dt. III. f. XI. 103.) <>2. §. .1 Mróság előtt ismeri lények. Az 1893 : XVIII. tcz. 62. *-ának rendelkezése csak a bizonyítási kötelezettségtől menti fel a peres felet oly ténykörülmény tekintetében, melyről a bíróságnak hivatalos tudomása van, a mi nem zárja ki az 1881: LIX. tcz. 29. S-ának alkalmazását oly ténykörülményekre vonatkozóan, a melyek a per folvamán fel nem hozattak. (III. f. VI. 141.) 64. §. .1 bizonyítékok s:<ilxi<l mérlegelése. A hivatkozott tanuk és kérelmezett helyszíni szemle mellőzése nem felülvizsgálati ok. mert a felebbezési bíróság a felhozott bizonyítékokat, a mennyiben törvényes bizonyítási szabály esete fenn nem forog, szabadon mérlegeli és szabadon itéli meg azt, hogy meggyőződésének alkotásához mely bizonyítékokat tart elegendőknek. (III. f. IV. 135.) Az 1868 : LIV. tcz. 209. sem az a positiv rendelkezése, hogy a polgári bíró állal kivett tanúvallomások az ugyanazon felek és jogutódaik közt folyamatban levő más jogügyekben is bizonyítékul szolgálnak, sem az abból a rendelkezésből levont az a kö\étkeztetés, hogy tehát a peres felek egyike és a másik peres féltől különböző harmadik személy közt lefolyt más perben kivett tanúvallomás peres felek közötti jogügyekben bizonyítékul nem szolgál, a sommás eljárási törvénybe át nem vétetett, tehát az ! 86S." évi LIV. tcz. 209. $-ának rendelkezése s az abból levonható következtetés a sommás eljárásban joüszabálvt nem képez. (III. f. XVI. I.) A sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél — az e $-ban említett kivételektől eltekintve — a törvényes bizonyítási szabályokhoz nincs ugyan kötve, azonban az idézett $-nak helyes értelmezése szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének elengedhetetlen feltétele az, hogy az Ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembe vételével alkottassék meg, s az összes szolgáltatott és felajánlott bizonyítékok alkalmazására vagy nem alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot az ítéletben nyilvánuló meggyőződése kimondására vezették, felismerhetők legyenek, vagyis kell, hogy a birói meggyőződés megalkotásánál az összes perbeli adatok számba vétessenek, s hogy ennek meg- s így történte az ítéletben kitűnjék. — Ha 11-