A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Ili', .1 sommás eljárásról. 64, §. tehát a felebbezési bíróság a kihallga­tott tanuk vallomását figyelembe nem vette, sem a mellőzésre vonat­kozó indokokat fel nem emiitette, ugy Ítélete lényeges s az ügy eldöntésére befolyással biró oly eljárási szabályt sértett meg, hogy e miatt Ítélete ér­demileg alaposan felül nem vizsgál­ható. — Valamely birói ítélet tartal­mának megállapítása és annak ér­telmezése csak az abban kétséget kizáróan felismerhető, a valóságnak megfelelő s ily értelemben indokol­hatóan kimutatható tényekre való hi­vatkozással történhetik.! III. f. IV. 161.) A felebbezési bíróság tényállásában nemcsak azokat az okokat tartozik előadni, melyek valamely ténynek megállapításánál meggyőződésének alapját képezik, hanem indokolni tar­tozik azt is, a minél fogva a fél által az ellenkezőnek bizonyítására fel­ajánlott bizonyítékot ligyelembe vehe­tőnek nem találta. (III. f. V. 20.) Alaki jogszabályt sért meg a bíró­ság, ha a beszámíttatni kért követe­klekre vonatkozó bizonyítási eljárás felvételét mellőzte, a nélkül, hogv ,izt az 1893. évi XVIII. tcz. 64. §-ának megfelelőleg tüzetesen indo­koltavolna. (111. f. V. 47.) A bizonyítékok szabad mérlegelé­sének az a feltétele, hogy az ítéletben nyilvánuló meggyőződés az összes perbeli tényállítások és bizonyítékok figyelembe vételével alkottassék meg, s minden, az ügy lényegére vonat­kozó tényállításnak és az összes per­beli adatoknak a történeti hűséggel kapcsolatos előadásával és mérlegelé­sével történjék. (III. f. V. 107.) A bizonyítékok szabad mérlegelése elvének folyományéi képezi, hogy olyan esetben, a mikor a bíróság a már általa felhasznált bizonyítékokat elegendőknek tartja ténybeli meg­állapításánál meggyőződésének meg­alkotására és azokat annyira meg­győzőknek tekinti, hogy már eleve kizártnak tartja azt, hogy ellenkező meggyőződése előidézésére a bizo­nyító fél által ajánlott további bizo­nyítási adat lehessen, az okoknak előadása mellett a további bizonyítást mellőzheti, és meggyőződését a már keresztülvitt bizonyítás eredményére alapithatja. (III. f. V. 160.) A sommás eljárás 64. §-a értelmé­ben a bíróság még ügydöntő körül­ményre sem tartozik a per során megjelölt minden bizonyítékot, kivé­tel nélkül megszerezni. A tárgyalás és bizonyítás egész tartalma szabad mérlegelésével dönthet a bíróság a felett is, hogy szükséges-e a fél részé­ről ajánlott bizonyítéknak a fen forgó körülmények közt a megszerzése, s ha ezt mellőzhetőnek tartja, abbeli döntése — mint a bizonyítékok sza­bad mérlegelésének az eredménye — csak abban a kérdésben szolgálhal felülvizsgálat tárgyául, hogy a mellő­zés tüzetes indokolásával,a felebbe­zési bíróság megfelelt-e a sommás eljárás 64. §-ában az indokolási;! nézve megszabott kötelezettségének. (III. f. XV. 101.) A bii'óság ugy a törvényes bizo­nyítási szabályokat, mint a bizonyí­tási teher szabályait is ligyelembe tartozik venni. (III. f. XI. 66.) Nem jogvélelmet, hanem közön­séges vélelmet állit fel a bíróság ott, a hol nem valamely fennálló jog­szabályra, hanem az életből merített tapasztalásra támaszkodva von követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom