A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Ili', .1 sommás eljárásról. 64, §. tehát a felebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomását figyelembe nem vette, sem a mellőzésre vonatkozó indokokat fel nem emiitette, ugy Ítélete lényeges s az ügy eldöntésére befolyással biró oly eljárási szabályt sértett meg, hogy e miatt Ítélete érdemileg alaposan felül nem vizsgálható. — Valamely birói ítélet tartalmának megállapítása és annak értelmezése csak az abban kétséget kizáróan felismerhető, a valóságnak megfelelő s ily értelemben indokolhatóan kimutatható tényekre való hivatkozással történhetik.! III. f. IV. 161.) A felebbezési bíróság tényállásában nemcsak azokat az okokat tartozik előadni, melyek valamely ténynek megállapításánál meggyőződésének alapját képezik, hanem indokolni tartozik azt is, a minél fogva a fél által az ellenkezőnek bizonyítására felajánlott bizonyítékot ligyelembe vehetőnek nem találta. (III. f. V. 20.) Alaki jogszabályt sért meg a bíróság, ha a beszámíttatni kért követeklekre vonatkozó bizonyítási eljárás felvételét mellőzte, a nélkül, hogv ,izt az 1893. évi XVIII. tcz. 64. §-ának megfelelőleg tüzetesen indokoltavolna. (111. f. V. 47.) A bizonyítékok szabad mérlegelésének az a feltétele, hogy az ítéletben nyilvánuló meggyőződés az összes perbeli tényállítások és bizonyítékok figyelembe vételével alkottassék meg, s minden, az ügy lényegére vonatkozó tényállításnak és az összes perbeli adatoknak a történeti hűséggel kapcsolatos előadásával és mérlegelésével történjék. (III. f. V. 107.) A bizonyítékok szabad mérlegelése elvének folyományéi képezi, hogy olyan esetben, a mikor a bíróság a már általa felhasznált bizonyítékokat elegendőknek tartja ténybeli megállapításánál meggyőződésének megalkotására és azokat annyira meggyőzőknek tekinti, hogy már eleve kizártnak tartja azt, hogy ellenkező meggyőződése előidézésére a bizonyító fél által ajánlott további bizonyítási adat lehessen, az okoknak előadása mellett a további bizonyítást mellőzheti, és meggyőződését a már keresztülvitt bizonyítás eredményére alapithatja. (III. f. V. 160.) A sommás eljárás 64. §-a értelmében a bíróság még ügydöntő körülményre sem tartozik a per során megjelölt minden bizonyítékot, kivétel nélkül megszerezni. A tárgyalás és bizonyítás egész tartalma szabad mérlegelésével dönthet a bíróság a felett is, hogy szükséges-e a fél részéről ajánlott bizonyítéknak a fen forgó körülmények közt a megszerzése, s ha ezt mellőzhetőnek tartja, abbeli döntése — mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének az eredménye — csak abban a kérdésben szolgálhal felülvizsgálat tárgyául, hogy a mellőzés tüzetes indokolásával,a felebbezési bíróság megfelelt-e a sommás eljárás 64. §-ában az indokolási;! nézve megszabott kötelezettségének. (III. f. XV. 101.) A bii'óság ugy a törvényes bizonyítási szabályokat, mint a bizonyítási teher szabályait is ligyelembe tartozik venni. (III. f. XI. 66.) Nem jogvélelmet, hanem közönséges vélelmet állit fel a bíróság ott, a hol nem valamely fennálló jogszabályra, hanem az életből merített tapasztalásra támaszkodva von követ-