A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

162 A sommás eljárásról. íö—59. §§. bir, a bíróság a per tárgyalását a büntető eljárás jogerejü befejeztéig felifüggesztheti ugyan, de felfüggeszteni nem köteles, ha attól függetlenül a per érdemlegesen megbírálható. Ahhoz a megállapításhoz, hogy a bíróság a tann vallomását hamisnak tekinthesse, a bűnvádi eljárás előzetes keresztülvitelét kieszközölni nem köteles. (III. f. Xí. 82.) Magánvádra üldözhető büntetendő cselekmenv esetében a polgári eljárás az 1893 : XVIII. tcz. 44. ^-ában meghatározott többi teltételek fenforgása esetén is csak akkor függeszthető fel. ha ama cselekmény miatt a büntető eljárás már megindittatott. Nagyváradi Tábla. III. f. XVI. 26.1 Több per egyesítése. Ha a bíróság kél vágj több pernek egyesítését rendeli el, az e tárgyban hozott határozni ellenében a sommás eljárási törvény tö.§-ának rendelkezése szerint a felebb\ite| egyáltalán ki van zárva. (III. f. V. s 50. §. .1; első tárgyalási határnap elmulasztása.. Alperes e^-ak az első tárgyaláson, illetőleg érdembem kérelmének előterjesztése előtt kérheti, hogy a kereset visszavennék jelentessék ki (Bpesti Kervtsz. III. f. II. 26. Mindkét fél elmaradása " tárgyalásról. A sommás eljárási törvény 52. bilink rendelkezése nem érinti azokat a magánjogi következményeket. ÍI melyek anyagi jogunk szerint a per abbanhagyásához vannak kötve, s valamint a kereset magánjogi elévülése az utolsó perbeli cselekménytől njra kezd folyni, ugy a pernek hosszu időn át való szünetelésével járt joghátrány a per elévülésére vonatkozó intézkedésektől függetlenül áll be. illl. f. Vffl. 08.) . IV. fej. BizonyitáN. 58. §. Beismerés. A jognak elismerése mint rendelkezés jellegével bitó oly jogi tény, mely magát az igényt alapítja meg, vissza nem vonható, hanem annak hatálya csakis az akaratnyilvánítás érvénytelenségére nézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg. Nem elegendő tehát annak ;i vitatása, hogy ;iz elismert jogügylet érvényesen létre nem jött. hanem ezenfelül még az is bizonyítandó, hogy az elismerés menthető tévedésből történt. (ül. f. VI. 148.) r,!». §. A beismerés és az elismerő egymástól lényegileg különböző két fogalom, mert míg a beismerés ténybeli dolgok, illetve állításokra, addig az elismerés magára a vitás jogra vonatkozik. Ténybeli beismerés viszszavonható és a bíróság mérlegeli a visszavonás hatályát. V jogbeli elismerés azonban, mint rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, niel\ magát az igényt alapítja meg, vissza nem vonható hanem annak hatálya