A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

I sommás eljárásról. 2 -3. §§. 157 2. §. A 20 t'rtot meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek az 1877. évi XXII. tcz.-ben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak. (60. számú teljesülési döntvény. III. f. III. 9.) Az 1893. évi XVIII. törvcz. 2. $-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő kereset, ha az 20 frt értéket meg nem haladó követelés érvényesítésére irányul, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe, hanem az 1877. évi XXII. tcz. által szabályozott községi bírósági eljárás alá tartozik oly esetben is, a mikor az ügylet, melyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez. (64. sz. polirári teljes-ülési döntvény. III. f. V. 30.) Életbiztosítási szerződés a biztosított alperesre nézve, ha kereskedő volna is, kereskedelmi ügyletet nem képezvén, az elsőbiróság az 1893. évi XVIII. tcz. 2. §-a ellenére jár el, mint kereskedelmi bíróság. (Bpesti kervtsz. III. f. I. 26. Ellenkező határozat Bpesti kervtsz. III. f. I. 35.) Az 500 frton aluli biztosítási díjkövetelések érvényesítésére irányuló keresetek a sommás eljárás elé tartoznak akkor is, ha a biztosító társaság mint szövetkezet van bejegyezve. (III. f. V. 194.) A szövetkezet által perelt biztosítási díj 500 frton alul a sommás bíróság elé tartozik akkor is, ha a kereset tagdíj fizetésére irányul. Mert ha tagja is alperes a szövetkezetnek, a kereset eldöntésénél nem a szövetkezet tagjai közé történt belépése folytán a szövetkezettel szemben fennálló jogviszonya, vagyis nem a szövetkezeli viszony, hanem a biztosítási jogviszony képezi elbírálás tárgyát, mely jogviszonyból eredő kérdések nem a kereskedelmi törvény I. R. 11 czimében. hanem a II. R. 7. czimében foglalt intézkedések alapján birálandók el; nem forog tehát fen a kereskedelmi eljárási rendelet 6. $ 7. pontjának esete, mert a kereset nem a szövetkezeti viszonyból, hanem a kereskedelmi törvény 258. §. 4. pontjában emiitett kereskedelmi (biztosítási) ügyletből származik. (III. f. XIÍT. 93.) * §• .4 peres lárgy értékének megállapítása.. Ha valamely tárgy visszaadása, illetve értékének megfizetése iránti keresetben a tárgynak használatáért már lejárt dij is érvényesíttetik: ezen használati dij nem járulék, hanem önálló követelés, mely a hatáskör megállapításánál számításba veendő. (U. f. XXXIII. 46.) Az igénykereset tárgyának értéke abban az esetben, ha az összeirt ingóknak becsértéke a végrehajtási követelés tőkeösszegénél csekélyebb, az összeirt ingók becsértéke szerint határozandó meg. (III. f. V 29.) Igényperben a kereset tárgyának értékét nem a végrehajtási követelés, hanem a zár alól felodatni kért ingók értéke képezi. (III. f. VI. 39.) Ingatlanok iránti perben az elvont haszon czimén követelt kárigény a járulék jogi természetével birván, a pertárgy értékének megállapításánál