A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

186 .1 sommás eljárásról. I. §. -500 irtot meghaladó és külön ügybirósághoz nem utasított azokat a kereseteket, melyek az 1868. évi LIV tcz. 107. és 168. §-ainak megfelelő magánokiratban kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóság iránt indíttattak, míg az 1893. évi XVIII. tcz. I. §. 5. a) pontja szerint az okiratnak a követelés létrejöttét és mennyiségét is teljesen kell bizonyítania. (Bpesti kervtsz. II. f. V 18.) 1. §. r,. l» Habár a házasságon kívül nemzett gyermek tartása iránti keresetek sommás bíróság hatáskörébe tartoznak, mégis oly esetben, ha az anyakönyvi kivonatban a gyermek az anyának fennálló házasságából származónak van felt üntetve és igy alperes anyasága birói elismerésének előfeltételét az képezi, hogy előzően a törvény rendes utján a gyermek törvénytelen születése megállapittassék, oly pergátló körülmény forog fenn, mely miatt a per a sommás bíróság előtt meg nem indítható. (III. f. VIII. 123.) 1. §. 5. d) Bérleti viszonyból felmerülő praeju<liciális keresetek az értékhatárra való tekintet nélkül a sommás perutra tartoznak. (III. f. XII. 87.) 1. §• 5. I) Nem helyes az a nézet, hogy a sommás eljárási törvény 1. §. 5. I) pontja alapján keresettel esak az a fél élhet, a ki előzőleg az illető ingatlannak lényleges birtokában volt, mert az idézett törvényszakasz a kereset indithatásának feltételéül nem a felperes előző birtoklását, hanem azt a tényt irja elő, hogy az alperes birtoklása csak határozott időtartamra, felmondásra, vagy visszavonásig használatul terjedhető birtoklásra vonatkozó jogügyleten alapuljon s igy, ha alperes birtoklása tényleg ily jogügyleten alapul, a birtoklás megszüntetését az is kérheti, ki a birtoklást átruházónak jogutóda, vagy kitől alperes ideiglenes birtoklási jogát szármartatja. (III. f. X. 109.) Az 1893. évi XVIII. tcz. 1. §. 5. I) pontja nem tiltja azt, hogy a biró magát a dologi jogviszonyt indokolásának alapjául fel ne használja, hanem csak azt fejezi ki, hogy az 1893. XVIII. tcz. I. §. 5. I) pontjában említett perekben hozott ítélet nem zárja el a peres feleket attól, hogy igényeiket rendes birtok- vagy tulajdoni per utján érvényesíthessék. (Győri Tábla, III. f. I. 3.) 1. §. 5. m) Az 1892 : XXIV. tcz. 13. §-a szerint birtokrendezési ügyekben a törvényszék által kiküldött biró az urbérelkülönités, arányosítás és tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések, valamint az urbén elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező területek birtok-állapotának ideiglenes fentartása felett van hivatva itélni. A midőn azonban a birtoktagok már ki vannak hasítva, valamely birtok-állapotnak ideiglenes fentartásáról tehát szó nem lehet, a peres ügy a sommás eljárási törvény 1. §. 5. m) pontja szerint a kii', járásbíróság mint sommás bíróság hatáskörébe tartozik. (III. f. XVII. 36.)