A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

.( sommás eljárásról. I. §. a keresetben felszámitotl követelés nagyságától függ. Az illetékességen irhát nem változtathat az, ha a bíróság a követelésnek egy részét nem itéli meg, ugy hogy ennek folytán a fen­maradó követelés a 20 forintnyi ér­tékhatárt meg nem haladja : mert az a kérdés, hogy a felperes követelése mennyiben állhat meg, már az ügy erdemére tartozik. Az se lehet döntő, ha a felperes valamely összeget rossz­hiszemmel és csak azért számit fel, hogy ilyenformán a sommás eljárás szerint perelhessen: mert ez az eljárás következésekkel járhat ugyan a per­költség viselésének kérdésében, de a biróságilletékességének kérdésére be­folyása nincs. (Bp. ktvsz. III. f.XV. 16.) A bíróság illetékességének meg­állapításánál a kereset foglalatja irányadó és annak elbírálása, hogy valamely ügy a per tárgyának értéké­nél fogva a sommás eljárásra tarto­zik-e vagy nem, a keresetben felszá­mított követelés nagvsása szerint iea­zodik. az illetékességen tehát nem változtat az. ha a kereseti követelés­nek egy része az ellenkérelem előter­jesztése után a per során (leszállítás folytán) a bíróság ítélkezése alól kiesik és a fenmaradó követelés a 20 forint­nyi értékhatárt meg nem üti. (Bpesti kervtsz. III. f. XV 17 1. §. H. |). Az 1868 : LIV. tez. 37. és 587. §-ai szerint a perre utasítás kérdésében azon bíróság van hivatva határozni, mely egyszersmind az örökösödési per bírája, miből folyólag, ha a ha­gyaték értéke 200 frtot meg nem halad, az 1893 : XVIII. tez. 1. §. 3-ik pontja értelmében a perre utasítás kérdésében való határozathozatal is a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (III. f. II. 6. és 26.) A kir járásbíróság előtt sommás uton inditotl olyan örökösödési per­| ben, a melyben a hagyaték értéke ;iz adósságok és terhek levonása nélkül 200 frtot meghalad, a bírói hatáskör kérdése az eljárás bármely szakában akkor is megvizsgálandó, ha az eljá­rás folyamán az alperes a bírói hatás­! kör ellen kifogást nem tett. (A debre­czeni kir. táblának a határozattárba felvett 7. sz. határozata. III. f. XI. 4.) 1. §. 5. a) Építési, illetőleg berendezési szer­ződésben, a melyben a teljesítendő fizetés, valamint az annak ellenében i teljesítendő ellenszolgáltatás mennyi­! sége bizonyos eshetőségektől függően változik, a sommás eljárás érvénye­sen ki nem köthető. (III. f. XI. 1.' A járásbirósági hatáskör érvényes kikötéséhez az 1868: LIV tez. 167. illetőleg 168. §-ainak megfelelő mó­don kiállított okirat szükséges. Más módon, habár teljes bizonyiíékerejü­leg kiállított okirat a hatáskör meg­állapítására nem elegendő. — Járás­; bírósági hatáskör vizsgálata, midőn az 1893. évi XVIII. tez. életbelépte előtt kelt, de annak életbelépte után érvé­nyesített okiratban van kikötve a járásbíróság illetékessége. (Bpesti kervtsz. HL f. IV. 6.) Sommás bíróság hatáskörének ki­kötésére nézve az 1881 : LIX. tez. és az 1893. évi XVIII. tez. közt azon el­térés mutatkozik, hogy az 1881. évi LIX. tez. 13. §-ának 2. a) pontja meg­szorítás nélkül kikötés alapján som­más eljárásra tartozóknak mondja az

Next

/
Oldalképek
Tartalom