A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 5/5 5/7. §§. 143 515. §. A felhívási keresel folytán a felhívott fél részére nyilatkozata, illetve keresete beadására a ptrs. 515. §-a szerint kitűzött haláridő zárös határidőnek nem tekintendő. (R. f. XII. I I I.) A kérkedés miatti felhívás esetében a prtás 515. §-a szerinl kiszabandó határidő nem zárös határidő és annak elhalasztása a törvénv korlátai közt helyt foghat. (III. f. 11.105.) 516. §. (nov. 80. §.) Az 1881 évi LLX. tcz. 80. §-ának utolsó bekezdése értelmében a kereset megindítására szabott határidő meghosszabbítása iránti kérelemnek helyet adó elsőbirósági végzés ellen külön felfolyamodásnak van helye és az idézett törvényhely értelmében a kérkedés tárgyává tett jog érvényesítése iránti keresel beadására szabott zárhatáridő meg nem hosszabbítható (Kassai kir. tábla. U. f. XXXI. 7.) 517. §. Az a körülmény, hogy a felhívott nemnyilatkozás okából elmarasztaltatott a felhívási keresetben foglalt kérelemhez képest, nem zárhatja el őt attól, hogy számadását az elévülési határidőn belül, birtokon kívül utólag is beadhassa a nélkül, hogy perújítással kellene élnie. (III. f. III. 108.) Számadási per. (A prts. 518—521. §§-ai hegébe léptek a novella 81—88. §§-ai.) Számadásra felhívási per utján nem kötelezhető a felhívott, ha a felhívó nem igazol ja azt. hogy a felhívott akár felhívó megbízásából, akár mint megbízás nélküli ügyviselő oly tárgyat kezelne vagj kezelt, mely lelett felhívónak rendelkezési jogosultsága lenne. (R. f. XXVII. 25.) ' Semmiséget képez, ha a számadás kifogásolása kötelességének kérdése a számadás helyességének kérdésével összeíoglaltatik s mindkeltő közösen tárgyaltatik s egy határozattal döntetik el s ez végzés alakjában hozatik. (K. f. XXII. 43.) Jóllehet elsőrendű felhívott alperes a neki szabályszerűen kézbesített felhívásra sem nyilatkozatot nem adott, sem számadását elő nem terjesztette, mindazáltal, ha a felhívási kereset szerinl a számadás mindkét felhívottól ugyanazon közös jogügylet alapján követeltetik és másodrendű felhívott részéről a felhívásra a nyilatkozat beadatott: semmis az oly ítélet, mely szerint elsőrendű alperes e kereseti összegben marasztaltalik, másodrendű alperes pedig számadásának záros határidő alatti benyújtására köteleztetik. Az ily ítélet megsemmisítendő azért, mert ily esetben elsőrendű felhívott ellen nem hozható marasztaló ítélet, hanem az 1868: LIV. tcz. 112. ^-ához képest elsőrendű felhivoU a számadási kötelezettség kérdésében a védelemhez csatlakozoltnak tekintendő s igy az 1881 : LIX. t.-czikk 83. §-a elsőrendű felhívott ellenében még nem alkalmazható, hanem másodrendű felhívottnak nyilatkozata fölött megtartott tárgyalás folytán a számadási kötelezettség kérdése a távol maradt elsőrendű felhívottra nézve is végzésileg eldöntendő. Megsemmisítendő az ily ítélet továbbá