A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 181 -495. ,s\ss'. 139 KIEENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. II. fej. Vásári bii'ásjkodás. 481. §. A ptr. 481. $-ában érintett szab. kir. és rendezett tanáesu városokban, a vásári bíráskodás, a városi tszékek megszűnte folytán, a kir. járásbíró­ságokra szállott. (R. f. MIT. 611.) \M. §. Tekintve, hogy a ptrs. 494. §-a szerint a vásári bíróság által elintézett perekben semminemű perorvoslatnak nincs helye, hanem a meg nem elé­gedett félnek a per tárgyára és a vásári bíráskodásból származó károk megtérítésére nézve a nyertes fél ellen a rendes per utja fenmarad ; ez ok­ból a vásári bíróság ítélete és eljárása ellen az alapon nincs semmiségi pa­nasznak (felfolyamodásnak) helye, hogy a kereset a vásári bíróság hatás­köréhez nem tartozik. (R. f. XIX. 24.) III. fej. Választott bíróság. i9r>. §. Azon körülmény, hogy a biztosítási társulattal kötött szerződésben a kár­összeg meghatározására választott bí­róság van kikötve, nem zárja ki a rendes bíróság illetékességét ezen kárösszeg megállapítására nézve azon perben, mely a kártérítési kötelezett­ség kimondása és teljesítése iránt indíttatott. (R. f. VII. 546.) Biztosítási ügyletből az illető társu­lat ellen intézet keresel, ha a bizto­sítási szerződésben a választott bíró­ságra vonatkozó kikötés a ptr. kilen­czedik czim III. fejezetében előirt kel­lékeknek meg nem felel, a választott bíróság mellőzésével, egyenesen a rendes polg. bíróságok előli megindít­ható. (R. f. VII. 559.)* A választott bírósági kikötés, ha a ptr. 499—501. ^-ainak kötelező ren­delkezéseivel összhangzásban nincs: akadályul nem szolgálhat arra, hogy a kereset a rendes polgári birósáa előtt folyamatba tétessék. (R. f. IX. 675.) Választott bírósági eljárásnak nem peres kérdésekre nem lehet helve. (R. f. X. 681.) Ha valamely izraelita templomegy­let alapszabályaiban, különösen a templomszék vételéből származó vitás kérdések elintézésére választott bíró­ság jelöltetett ki, miután ezen alap­szabályok az írásbeli szerződést pó­tolták, a templomi ülőhelyek tulajdon­jogának bekebelezésére szolgáló szer­ződési okmány kiállítására intézett kereseteknél is, melyek telekk. ügyek­nek nem tarthatók, a választott bíró­sági illetékesség megállapítandó. (R. f. XXIV. 37.) A perrendtartásnak azon intézke­dése, hogy a felek egyező akarattal valamely állatuk kijelölt bíróságra ru­házhatják a per eldöntéséi, csakis hazai bíróságra vonatkozik, a minőnek a bécsi tőzsdebiróság nem tekinthető. Az ügylet létesítésében közbenjáró megbízott hatásköre külön felhatalma­zás hiányában ki nem terjed arra, * L. A Kereskedelmi törvény. 4S1. §-ánál és a ptrlás ;J3. §-ánál közölt esetekpt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom