A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvényit i rendtartás. 320. §. advány hivatalból való visszautasításának csak alaki hiányok miatt, s oh esetekben van helye, hol a prtrs ezt kifejezetten rendeli; ugy tekintve, bogj a perujitás meg vagy meg nem engedhetése érdemleges kérdési képez, melj a ptrs 320-ik §-ából kitünőleg, az eljárás befejezte után itéletileg döntendő el: a perujitási keresel hivatalból vissza nem utasítható akkor sem, ha oly eset forog íenn, melyben perújításnak helye nincs. (R. f. XIII. 45.) Az újított perben az alapper bíróságának illetősége azon esetben sem támadható meg többé, ha az alapperben meg nem jelenés miatt hozatván az elmarasztaló Ítélet, az illetékességi kifogások elő sem adattak, s a perújítás a ptr. 68. §-ában engedett kiigazítás utján igazolássá át nem változtatható, a perujitás kérdése pedig mindig az alapperben eldöntött ügy érdemével együtt Ítélet által döntendő el. (R. f. VI 493.) Az ujitott perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogások nem érvényesíthetők. (H. f. IX. 669.). A perujitás kérdése az esetben is, ha perújításnak hely nem adatik, ítélet által döntendő el. (R. f. X. 685.) Minthogy a perújítás a követelés érdemének az alapperbeli ítélet eldöntésére s nem az ítélet hozatala után történt mulasztás folytán származott joghátrány megszüntetésére irányulhat, az eskü letételének elmulasztása esetén nem adható helv a perújításnak. (R. f. XVII. 85.) A felebbviteli bíróság határozata oly esetben, midőn abban az elsőbiróság által megtagadott perújításnak helj adatik, az alapperben eldöntött iig) erdemének eldöntésére ki nem t terjedhet ugyan, hanem e tekintetben előbb az alsóbiróság utasítandó ítélethozatalra, mindazonáltal a felebbviteli bíróság említeti határozata is ítélet alakjában hozandó meg S ily ítélet ellen további felebbezés alkalmazható. (R. f. XIX. I.) Oly esetben, midőn a perújításnak hely nem adatik, az alapperbeli ítélet hatályában megmaradván, az azzal eldöntött ügy érdemének ujabbi eldöntésébe a bíróság a ptrs. 320. §-a alapján sem bocsátkozhatik. (R. f. XIX. 31.) l'jitott perben az elsőbiróság a perújításnak helyt nem adván s így az ügy érdeme felett ujabb Ítéletet nem is hozván, a felebbviteli bíróság hivatalbóli semmiséget követ el, midőn azon ügyben a perújításnak helyt adván, az ügv érdeme felett is határoz. (R. f. XXII. 12.) A harmadfokú bírósági rendszerrel összeegyeztethető nem lévén, hogy a harmadbiróság oly ügyben, melyben az alsóbiróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön : akkor midőn a két alsóbiróság a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a harmadbiróság annak helyét találván, az alapperben eldöntött ügy érdemében ítéletet nem hozhat. (R. f. XXIV. 17.) Tekintve, hogy a perr. 320. §-a, mely szerint a perujitás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együtt tárgyalandó és itéletileg döntendő el, feltételezi, mikép az alapperben hozott ilélel maga sérelmes s a perújítással ujabb kedvező ítélet kieszközlése czéloztatik, miből önkényt folyik: hogy perújításnak egyáltalá-