A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

438 Polgári törvénykezési rendtartás. 331. ,ss'. ban nem lehet helye, a midőn nem smaga az alapperben hozott ítélet sérelmes, hanem az ítélet után hozott valamely határozat vagy beállott következmény ; tekintve továbbá, hogy egyedül akkor lehet perújítással élni, midőn az alapperben hozott ítélet a tárgyalás elmulasztása, vagy valamely perirat be nem adása miatt vált sérelmessé ; tekintve végre, hogy az oly keresettel, melyben a perújítás egyedül az esküjelentkezési, vagy eskütételi határnap elmulasztása miatt kéretik, miután ily perújításnak fönnebbiek szerint egyáltalában helye nem lehet, teljesen perrendellenes eljárás folyamatba tétele ezéloztatik: az ily kereset hivatalból visszautasítandó. (R. f. XXV. í.) A perújítás nem képezvén magában álló uj pert, hanem esak az alapper felvehetésére s újból eldönthetésére megengedett jogorvoslatot : a perújítás megengedésével tehát az előbbi állapot állván helyre, azaz felébredvén az alapper s ez az újított perrel együttvéve mint egy egész lévén elbírálandó: azon esetben, ha a perújításnak jogérvényesen hely adatott, nem lehet felperest keresetével elutasítani azon oknál fogva, hogy az alapper megindításakor fennállott keresetjoga az újított perbeli kereset beadásakor elévült, (R. f. XXIII. 26.) Ha az újított perben újított alperes meg nem jelent, az marasztalandó abban az esetben is, ha ujitó felperes semmi olyan ujabb lénykörülményt vagy bizonyítékot fel nem hozott, mely az alapperben keletkezett ítéletnek hatályon kívül helyezésére indokul szolgálhatna. Az anyaperben ugyan már előadott, de ott nem bizonyított tények, a meg nem jelenés folytán beismerteknek vélelmezendők, a marasztalásra kellő alapul szolgálnak, ha felperes bizonvitékai által meg nem ezáfoltatnak. (R. f. XXV. 20.) Teljesen perrendellenesnek tekintendő, ha az elsőbiróság ítélete határozati részében a perújítás kérdését nem intézte el, indokaiban mégis ugy a perújítás kérdésével, mint a kereset érdemével foglalkozik. Ebből következőleg a felebbviteli bíróság is szabályellenesen jár el, ha ily hibás ítélet felülvizsgálatába bocsátkozik. (R. f. XXV. 34. I.) 321. §. Előleges bűnvádi eljárás. Ha a végrehajtás folyamában merülnek fel valamely büntetésre méltó cselekmény jelenségei, vonatkozzék ez bár a megítélt követelés létrejöttére, a végrehajtás felfüggesztését a ptrs 10. §-a alapján elrendelni nem lehet, hanem a 321. szerinti eljárás alkalmazandó. (R. f. 111. 268.) Az 1868. évi LIV. tcz. 321. foglalt rendelkezés értelmében a büntetőbíróság által a bünösséii kérdésében hozott jogerejü itélel az annak alapján megújított polgári perben feltétlenül irányadó. (III. f. XIII. 2.) A perrendtartás 321. §-a arról az esetről rendelkezik, midőn a fél ellenfelének vagy másnak, a büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé, erről pedig csak akkor lehet szó, ha a büntetendő cselekmény a peres eljárásban követtelik el. (111. f. XIV. 42.)