A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Póígári törvéiiykezi miatt űlasittatotl el, az alapperben pervesztes fél helyesen indíthat per­ujitási keresetet, melyben kereseti jogál uj bizonyítékokkal igazolja, meri a kereseti jog a keresel érdemének esvik alkatrészéül tekinthető, s ÍÜN a kereseti jog kérdésében is van per­újításnak helye. \\\\. f. 1!. 37.) A perújítás megengedhetősége szempontjából az a tanú is, ki már az alapperben tanukén! ki volt hall­gatva, uj bizonyítéknak tekintendő akkor, ha a tanú az újított perben más ténykörülményre hívatik fel. (III. f. XII* 36.) A fél eskü alatti kihallgatása esak akkor uj bizonyíték, ha az eskü alatti kihallgatás az alapperben szóba nem kerüli, vágj ha az alapperbeli kihall­gatáskor nem érintett körülményre kéretik. (GyőriTábla, III. f. XVI. 18.) A perújítás alkalmából a félnek eskü alatt történt kihallgatása ugyan­oly tekintet alá esik. mint a fél részére a régi eljárás szerint megítélt főeskü. iBpesti Tábla. I íebreczeni Tábla. Marosvásárhelyi Tábla. — Pozsonyi Tábla. — Temesvári tábla, III. f. XVI. 54.) A peres félnek eskü alatti kihall­gatása és vallomására való meghitel­tetése nem a peres félnek az 1868 : LIV. tcz., illetve az 1884. LTX. tcz. értelmében megítélt és letett esküjé­vel, hanem annak tanuként történt kihallgatásával és meghiteltetésével tekintendő egyértelműnek. Ebből fo­lyólag van helye perújításnak azon ítélet ellen is. a mely a peres félnek eskü alatti vallomásán alapul. (Bpesti Tábla, III. f. VI. I l., keresk. és vtsz. III. f. XVI. 76.) •si rendtartás. 69; »38 Perújítás ügyvédi mulasztás miatt. Azon fél, ki az ujitott perben ügy­véd mulasztása miatt lesz pervesztes, ezen ujitott pert az ügyvéd mulasz­tása miatt megújíthatja. (U. f. IX. 487.) ( gyvédi hibát képez, ha az ügyvéd fele megkérdezése nélkül tévesen nevezi meg az utazót, a kinek sze­mélyében az eskü leteendő lesz. Ezen ügyvédi hiba alapján perújításnak van helye (ü. f. XXX 123. A perirat beadásának elmulasz­tása nem tekinthető perujitási eset­nek, hanem az igazolás körébe tar­tozik. Ha a perujitási kérelem ügy­védi mulasztásra alapittatik. ugy el nem rendelhető uj bizonyíték alapján. (III. f. I. 54.) Ha felperes a végirat beadásának elmulasztása állal a viszonválaszban kinált főesküre ügyvédjének mulasz­tása folytán nem nyilatkozhatott, ugv ez alapon helye lehet ügyvédi hiba miatti perújításnak. (111. f. IV. 94. Az 1884: LIX. tez. 69. :<. 1. pont­jának helyes értelme szerint a per­ben döntő ténykörülmény alatt min­den fontos védelmi érv és ellenérv értendő, minélfogva alapját képez­heti a perújításnak az a tény. hogv az ügyvéd elmulasztotta a kamatok elévülése iránti ellenvetést felhozni. (III. f. VII. 109.) Nem képezi az 1884: LIX. tez 69 §. 1. pontjában körülirt ügyvédi mulasztást, ha az ügyvéd indokoltan kijelentette, hogy a kinált főesküre azért nem nyilatkozott, mivel fel­fogása szerint a kinált eskü szövegé­ben foglalt ténykörülményeket a per kimenetelére döntőknek nem tartja;

Next

/
Oldalképek
Tartalom