A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 61. §. 127 lása miatl nincs helye igazolásnak, még az ellenfél beleegyezése esetében sem. (ü. í. XXXIX. 32.) Az 1881 : LIX. tcz. 61. §-a értelmében, a felfolyamodás határidejének elmulasztása miall igazolásnak helye nincs ; mert a felebbezés fogalma alatt a felfolyamodás nem érthető. ^lípesti Tábla. u. f. XXIX. 336. I., u. f. VII. 171.) kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határidő lárgvalási határnapnak lévén tekintendő, annak véletlen elmulasztása miatt igazolás kérhető. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 336.) Vétlen mulasztástképez, ha felperes maga mondotta alperesnek, hogy a kitűzött tárgyalásra nem kell megjelennie. (Bpesti Tábla, u. í. XXI. 158.) Vétlen mulasztásnak veendő a meg nem jelenés, ha alperes a keresetlevél példányát képviseltelése czéljából valamely ügyvédnek átadta s igy azon hitben volt, hogy az helyette megjelenend. Ameghatahnazás ténye nem igazoltatván, az ügyvéd által tett kijelentés a fél nevében telt nyilatkozatnak el nem fosadható. (Bpesti Tábla, u. f. XXV. 136.) A fél. illetve megbízottja és az ügyvéd között történt nyilatkozatnak félreértése csak a nyilatkozók köteles gondosságának mellőzése esetén állhat he, és igy e félreértésből elkövetett mulasztás az ellenféllel szemben vétlennek nem tekinthető. (III. f. XI. 72.) A felet vagy ügyvédjét akkor, a mikor részükről olyan eljárás követtetik, a mely a rendes körülmények között a czélba vett eredményre vezet, perjogi hátránynyal járó mulasztás nem terheli, ily esetben tehát a bekövetkezett mulasztás vétlen. (III. f. XII. 108.) A lel megbízott ügyvéde, ha ugy intézkedik, hogy intézkedésének rendes körülmények között sikerrel kell járnia, gondatlansággal nem terhelhető, s a rendeskörülményeklől eltérő eseménv a mulasztást vétlenné teszi. (III. f. XII. 110.) Perjogi szempontból a félnek vagy ügyvédének ténykedéséből keletkezett mulasztás vétlen akkor, ha az a ténykedés rendes körülmények között a czélba vett eredményre vezetett volna. (III. f. XIV. 103.) Igazolás alapjául nem szolgálhat az a körülmény, hogy valamely fél a tárgyalásra nem törvényszerűen idéztetett; inert meg nem jelenés folytán csak az a fél veszthet pert, a ki szabálvszerüen volt megidézve. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 330. 1.) Igazolással nem élhet az a fél, s erre irányzott kérvénye hivatalból visszautasítandó, a ki az igazolni kívánt mulasztás folytán jogsérelmet nem szenvedett ; mert az igazolás jogorvoslatának csak akkor van helyes értelme s czélja, ha az azzal élő fél az igazolni kivánt mulasztás folytán jogsérelmei szenved ; ez pedig nem forog fenn akkor, ha az igazolással élni kívánó peres fél (alperes) nem jelent ugyan meg a perfelvételi határnapra, de ennek daczára keresetével felperes jogérvénvesen elutasittatott. Bpesti Tábla U. f. XXIX. 330.) Nem ok az igazolásra, ha a felebbviteli határidő a miatt mulasztatott el, hogy az ügyvéd a beadványt bélyeg adása nélkül benyújtani vonakodván, a felet a bélveu adására szólította fel.