A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

m Polgári törvénykezési rendtartás. 03—68. §§. időközben pedig a haláridő lejárt. (Bpesti Tábla, u. f. XIII. 297.) Postai uton küldött felebbezés vis major folytán elkéseti; azt az első­biróság elfogadta ; a kir. itélő tábla és Curia visszautasította; a kir. táblai végzés vétele után beadott igazolási kérelemnek azonban hely adatott, meri a mulasztás csak a visszautasiiö táblai végzés vételekor jutott a mu­lasztó fél tudomására, ettől számitolt 15 nap alatt tehál igazolással élhetett. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV. 340. 1.) Az elmarasztalt egylet joggal él iga­zolással, ha a kereset nem annak a kezéhez kézbesittetett, a ki őt az alap­szabályok szerint képviseli. (Bpesti tsz. III. f. XV. 28.) Az elkéselt felebbvilelt el kell fo­gadni, ha az elfogadásba az ellenfél beleegyezik, mert ezl a perrendtartás nem tiltja s ez annak elveivel sem ellenkezik. (III. f. XV. 132.) Xov. §. Oly esetben is, midőn az eskü ki­vételére a per bírósága által más bíró­ság kerestetett meg, eskü kivételére kitűzött határnap elmulasztása miatt az igazolás a per bíróságánál kérel­mezendő. (R. t. XVII. 32.) Nov. 64. §. igazolás tárgyalása. Rendes eljárásban az igazolás kér­dése feletti tárgyalást kötelesek a felek még a kitűzött halárnapon, tehát egy nap alatt befejezni, s ezen határnapol sem halasztani, sem hosszabbítani nem lehet. (R. f. III. 241.) Ha az igazolási eljárásra nem az igazolással élő fél mulasztása, hanem az ellenfélnek rosszhiszemű eljárása szolgált egyedüli alapul, az igazoló fél az igazolási költségeket az iig\ érdemleges tárgyalása közben viszon­keresei utján követelheti. (U. f. XX. 43.) Az 1881 : LIX. lez. 6 4. §-a ama rendelkezése, melynélfogva az igazo­lást kérő az ellenfél költségében akkor is elmarasztalandó, ha az iga­zolásnak hely adatott, nem alkalmaz­ható oly esetben, midőn az igazolásra nem az azt kérőnek, hanem ellen­felének mulasztása szolgált alapul. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 330.) Semmiség alapjául szolgáló sza­bálytalanság, ha a bíróság ugy az igazolási kérelem, mint a kereset er­demében, együttesen, egy Ítéletben intézkedik, (lipesti Tábla, u. f. XXVI. 121.) Xov. (><;. §. Abban az esetben, midőn az 1881. évi LIX. tez. 66. ^'-ának rendelkezése értelmében az igazolásnak helyi adó végzés ellen a lellölyamodás ki van zárva, a végzésnek a költségre vonat­kozó része ellen szintén nincs fel­folyamodásnak helye. (A temesvári kir. itélő tábla 2. sz. polgári dönt­vénye. U. f. XXXVI. 5.) Nincs helye felfolyamodásnak az igazolási kérelemnek helyt adó vég­zésnek azon része ellen sem, mely a költségeket az igazolást kérő fél ellen meg nem állapítja. (Ker vtsz. 111. f. XVII. 32.) Xov. (Í8. §. Az ítélet elleni felebbezés elmu­lasztása miatt közbetelt igazolási kére­lem halasztó hatálvlvaí bír az ítélet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom