A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

122 Polgári törvénykezési rendtartás. íi—H. §§. Az Ítélet, a melyben az eskü szö­vege nem magyar nyelven volt be­véve, megsemmisíttetett. (BpestiTábla, u. f. XIII. 30. és XXVIII 322.) Az 1881 : LIX. tcz. 39. §. k) pont­jának az a czélzata, hogy megakadá­lyoztassák az, hogy valamely peres tél nevében olyan, ki erre meghatal­mazva nincs, érvényesen eljárhasson, de semmiség nem állhal be akkor, ha a meghatalmazás az előző per folya­mán tényleg megtörtént már. (III. f. XV. I 18.) Nov. 41. §. Végzés és ilélet másodfokban. Azon esetben, midőn az alsóbiró­ság a keresetet időelőttiség miatt uta­sította vissza, ha a felebbviteh biróság a keresetet időelőttinek nem találva, végzés által az alsóbiróságol a kele­set érdemében leendő ítélethozatalra utasítja, ezen eljárása szabálytalan­nak nem tekinthető. (R. f. V. 452.) Ha az elsőbiróság időelőttiség in­dokából, de egyszersmind a per érde­mére vonatkozó indokból is utasí­totta el felperest, a per az elsőbiróság által érdemben elbiráltnak tekintendő s a kir. tábla által a kereshetőség kérdésével együtt a per érdeme is elbírálandó, (ü. f. III. 17.) Ha a másodbiróság felperest csak alperesség hiányából utasította el és a per érdemét, felülvizsgálata tár­gyává nem tette, e per érdemére kiható Ítélet hozatalára utasítandó, ha a harmadbiróság az alperesség hiányát fenforogni nem látja. (U. f. XVI. 73.) Amásodbiróságnak azon határozata ellen, melylyel az elsőbirósági ítéletei megsemmisíti s a bíróságot szabály­szerű eljárásra utalja, nincs felfolya­modásnak helye. (U. f. XXXV. 46.) Az elsőbiróság a viszontkereset ér­demében nem ítélvén, annak érde­mében a másodbiróság sem ítélhet, hanem — szükség esetén utasí­tania kell az elsőbiróságot a viszon­kereset tárgyában érdemleges itélei hozatalára. (III. f. X. 7!).) Ha a kereset időelőttiség miatt utasíttatott el, a felső-bíróság pedig az időelőttiségi kifogást alaptalannak találja, az ítélet megváltoztatásával a kereset érdemleges elbírálására uta­sítja az alsóbiróságot. (U. f. XXXI. 5.v>.i Ha felperes keresetének feltétlenül hely volna adandó, de ő az alsóbiró­sági feltételes ítélet ellen felebbezéssel nem élt, helyben hagyandó az alsó­bírósági ítélet. (U. f. XIV. 61.) Ha a felsőbb fokú biróság egy tény­körülmény megállapítására nézve a feloldó végzésben szakértői szemlét rendel és az ennek folytán megtartott póttárgyaláskor ugy felperes, mint alperes a szemlét ellenzi, az elsőfokú biróság a felek ellenzése folytán a szemle eszközlését mellőzni jogosítva van. (U. f. XII. 52.) Nov. 42. §. Felebbező hátrányára az ítélet meg nem változtatható. Ha felperes keresetének feltétlenül hely volna adandó, de ő az alsóbiró­ság feltételes ítélete ellen a felebbe­zéssel ítélete ellen felebbezéssel nem élt, helybenhagyandó az alsóbirósági ítélet. (U. f. XIV. 61.) Ha felperes nem neheztelte az ítélet azon rendelkezését, mely alperesnek pótesküt ítélt, ugy nem lehet az ité-

Next

/
Oldalképek
Tartalom