A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári lörvfoiykezési rewllarlús. <W. §• 12! ítéletéi olj pontokra is felebbezte, méhek hivatalból megvizsgálás tárgyal nem képezik s a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyván, az iratokat felülvizsgálat végett a kir. Curiához felterjeszti, ez a kir tábla részéről hivatalból észlelendő semmiséget képez, minthog} teljes helybenhagyásnál a kir. tábla azon intézkedése, melylyel az iratoknak hivatalból felterjesztését elrendeli, a mennyiben ez által a hivatalból meg nem vizsgálható pontokra nézve a fél felebbezési jogától elzáratnék, lényeges alaki sérelmet foglal magában. (U. f. VI. 75.) Azon körülmény, hog) alperes fél a periratoknak a másodbirósághoz leit felterjesztéséről csak a másodbírósági Ítéletnek meghozatala után értesíttetett és igy a [térnek előadásán jelen nem leheteti, egymagában véve oly alaki sérelmet, mely miatt a a másodbirósági ítélet megsemmisítendő volna.nem képez. (U.f. VII. 142,) Valamely ügy csak akkor lé\én alaposan elbírálható, ha az ahhoz tartozó összes iratok a határozatot hozó bíróság előtt fekszenek, a részleges iratok alapján hozott határozat megsemmisítendő. Oly peren kívüli ügyek, melyek a lény azonosságánál fogva összefüggnek, a felsőbíróság állal együttesen döntendők el; ellenkező elintézés a hozott határozat megsemmisítését vonja maga után. (!'. í. X. 08.) A bíróság felperesi az egyik alperes elhunytáról nem értesítvén, sől a tárgyalást megtartva, az elhalt alperest pertársával egyetemlegesen el is marasztalván: ily ítélet hivatalból megsemmisítendő. (Bpesti Tábla, u. f. XXXIV. 8.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a váltóbiróság az iratok hiányossága miatt a periratoknak az irattárba helyezéséi elrendelő végzésétől eltérve, ujabb perfelvétel s tárgyalás nélkül érdemleges határozatot hoz s igj saját végzéséi megváltoztatja. (Bpesti Tábla, u. f. XVI. i I 5.1 Semmiséget képez, ha ugyanazon perben a törvényes örökösödés kérdése eldöntetik, a végrendelet érvénytelenitési kérelem felett pedig halározal nem hozatik. (Bpesti Tábla. u. f. XXIX. I.) Semmiségei képez, ha a bíróság a vitássá letl tulajdonarány megállapításának kérdésében nem határozván, a feleket perre utasította. (Bpesti Tábla, u. f. XXVII. 134.) Semmiségi eset áll elő, ha a törvényszék a per érdeméi végzéssel és uem ítélettel dönti el. (Bpesti Tábla, u. f. XX. 163.) Semmiségei képez, ha az elsőbiróság kél per egyesítésének kérdésében nem határozva, a két perben egv ítéletet hozott (Bpesti Tábla, u. f. XXVII. 138.) Az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. i) pontja szerinti alaki sérelem ugyanezen törvényczikk 50. §-a értelmében csak semmiségi kereset, nem pedig felfolyamodás utján orvosolható. (Bpesti Tábla, u. f. HÍ. 202.) Az ítélet hozatalánál lényeges eljárási szabály sértetik meg (1881. LIX. tcz. 30. §. o) pont), ha az eljáró bíróság a viszonkeresetet érdemlegesen utasítja el, holott alperes a viszonkeresetel nem elleniratában, hanem csak viszonválaszában támasztotta, (hpesli Tábla, u. f. XXIX. 324. 1.)