A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

1H Polgári törvénykezési rendtartás. 259. §. különleges megállapítása kimaradt; egyébként azonban azon körülmény, hogy a meg nem állapitolt ügyvédi dijak a perben fel voltak számítva, mitsem változtat amaz általános sza­bályon, miszerint ily dijak megítélése utólag csak külön kereset és szabály­szerű perbeli tárgyalás alapján foghat helyet. (R. f. XI. 56.) Ha az árverési végzésben a végre­hajtási összeg s járulékai ki nem tétetnek, és költség nem állapíttatott meg, az elsőbiróság e hiány pótlása iránt beadott kérvény folytán hiányos végzését kiegészíteni tartozik. A bíró hibája folytán okozott fe­lebbvitel költségeiben az eljáró biró marasztalandó el. (H. I*. XVIII. 28. I.) A kir. ilélő táblán helybenhagyott elsőbirósági határozatba becsúszott név-, szám- vagy lollhibát csakis a kir. ítélő tábla igazithatja ki. dJpesti Tábla, ii. f. XXIX. 332. L) II. fej. A birói határozatok kézbesítése. 2r,<>. §. Közvetlen és közvetett kézbesítés. A kereset feletti tárgyalásra idéző végzés után, a per folyama alatti más határozatok a lelek megbizottai­nak is kézbesíthetők levén, az ügyvédi iroda személyzetének kézbesített birói határozat is az ügyvéd részére sza­bályszerűen kézbesítettnek tekintendő (R. f. III. 265.) A végrehajtás felfüggesztése iránti kérvények kézbesítésére nézve ugyan­azon szabályok követendők, melyek a ptrs.-ban ;i keresetlevelek kézbesí­tését illetőleg megállapítva vannak. ^R. f. 1. 18., 1. és II. 44.) Igazolási ügyben a tárgyalásra idéző végzésnek a fél ügyvéde részére annak irodájában az irodai személy­zet bármelyike kezéhez lett kézbesí­tése szabálvszerüen megtörténtnek tekintendő. (R. f. III. 296.) Azon esetben, midőn a férj és neje vannak perbe idézve, a nő a tárgya­lásra, illetőleg perfelvételre szabály­szerűen megidézettnek nem tekint­hető, ha részére az idéző végzés a ptrs. 259. £-n-'*k megfelelőleg külön nem kézbesittelett, (R. f. III. 326.) Kézbesítés érvénytelensége, midőn az idéző végzés alperes férj helyett nejének, ki mint IV. r. alperes szintén perben áll, kézbesiltetik. A biró név­aláírásának utánnyomala jojíhatálylyal nem biró gyakorlatot képez. Ily kiad­mányozás szabályszerűiéi: megtör­téntnek nem vehető. (Upesli Tábla, u. f. XXVIII. 7.) A meghalt ellen intézett keresel az örökösnek nem kézbesíthető, hanem az ellen uj keresel indítandó. (Bpesli Tábla, u. i". XXIX. 325. I.) Az ítélet jogerőre emelkedettnek nem tekinthető, ha az az alperes ügy­védének elhalálozása cselében nem alperesnek, ki arról nem értesíttetett, hanem az elhall ügyvéd irodája ré­szére kirendeli ügygondnoknak kézbe­siltetelt. (R. f. XXIÍI. 28.) Az idézés külön végzéssel eszkö­zöltelvén, mely a keresetlevél vagy jegyzőköny\ másolatára nem volt ve­zetve : az tön ényszerünek nem ttekint­het ő s az ily helytelen alapon hozott Ítélet megsemmisítendő. (U. f. XXXIV. 9. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom