A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári lörvéuykezi 'tidtarlás. "2o8. §• l 13 valevően beadotl voll keresel utólagos birói kézbesítése folytán óvatosságból a tárgyalásnál megjeleni, a megjelenési költségek felperesi nem terhelhetik. A kiegyezés lényéből nem toly felperesnek azon kötelezettsége, miszerint a keresel visszavonása s a tárgyalási határnap megszüntetése iránt a bíróságnál saját költségére kérvényt tartozzék beadni, hanem alperesnek dolga, hogyha felperesnek jóhiszeműségében kételkedik, azt az édességben külön kikötni. (U. f. IV. 113.) Rendes perben a perfelvéleli határnapon személyesen megjelent alperes és a felperes képviselője között kötött peregvesség hatálytalan. (Bpesti Tábla 11. f. IV. 248.) A per folyamán létrejött egyesség beterjesztésénél a biróság nincsen hivatva a felek által elvállalt kötelezettségek érvényét mérlegelni s az cgye>ség végrehajthatóságát bizonyos járuléki összegre korlátolni. (Bpesti Tábla, u. f. XX. 175.) A per tárgyának biróság előtt kötött egyességgel elintézése esetében ítélethozatalra szükség nincs, és az egyességben a per melléktárgyáról, illetve arról való intézkedésnek elmulasztása, hogy a perköltséget meIvik fél viseli, bírói határozattal nem pótolható. (U. f. XXX. 53.) A per bírája előtt kötött egyesség- j ben a felek jogviszonyát nem a biró, hanem közös akarattal maguk a felek szabályozzák és a biró a felek által előtte nyilvánított akaratmegegyezési pusztán tudomásul veszi. Az ily egyesség tehát a kétoldalú szerződések közé tartozik s a magánszerződésektől csupán alaki tekintetben különbö- j Útmutató. zik ; következésképpen az il\ egyesség érvénytelenítését anyagi érvénytelenségi okokból épp ugy lehet per utján szorgalmazni, mint a magánegyesség érvénytelenítését. (III. f. XV 55.) Az ítélet hozatala után kötött egyezség megszünteti az ítélet hatályát, ha az ítélet többre is terjed ki, mint az egyesség. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV. 323. 1.) 258. §. .( birói határozatok kijavítása. Az elsőbiróság határozatába becsúszott tollúiba kiigazításának nem lehet többé helye, miután ugyanazon ügyben a másodbiróság is már határozott, ha mindjárt ezen tollhiba a másodbiróság figyelmét is elkerülte, s az elsőbirósági határozat egyáltalában egész terjedelmében helybenhagyatott volna; ily esetben csak a másodbiróság lehet hivatva a határozatban foslalt tollhiba kiigazítására. (R. f. II. 147., I. és II. 108.) A birói határozatba becsúszott toll- szám- vagy névhiba kiigazítása azon okból, hogy az iratok felebbvitel folvtán a felsőbb bírósághoz már felterjesztettek, meg nem tagadható. (R. f. IX. 635.) Tollhiba kiigazításnak a felek részére már kiadott határozatnál csak az illető felek kérelmére lehel helye. (R. f. X. 668.) A hiányos elsőbirósági Ítéletek kiegészítése kellő időben, valamint más esetekben, ugy akkor is magánál az eljáró bíróságnál kérelmi uton szorgalmazható, ha az illető iléletből a perben felszámított ügyvédi dijak 8