A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári lörvónykezési re»dtarldst 946. §. 103 Az esetben, ha felperes keresetétől ama perben keletkezeti ítéletek a főügyre nézve eláll, de a költségek jogerős volta csak az otl perben áltekintetében azl fentarlja, az ezek totl felekre nézve bir hatálylyal, (ö. iránti határozat ítélet alakjában lm- f. XL 55.) zandó meg. (R. f. IX. 673.) A birói itélel nem bir jogi halályMidőn a keresel a ptr. I -1. §-a lyal annak a jogaira nézve, aki peralapján a/, okból utasittatik \issza, ben nem állott, (III. f. XVIII. -2 1.) inert azt mas bíróságnál folyamatban Ha a/, illetékes bíróság a leieknek levő tárgyalásnak kell megelőznie, a a szerződésből származó jogait és visszautasító határozat végzés alakja- kötelezettségeit jogérvényes Ítélettel ban hozandó meg. (R. f. X. 680.) szabályozta, ugy a felek jogainak és kötelezettségeinek az alapját az ítélet Res judicaia. álral eldöntött kérdésekel illetőleg már A jogerős ítéletnek az a követkéz- nem maga a szerződés, hanem az ménye, hogy az abban megoldott ítélet képezi és a szerződő felek annak jogviszony végleg és meglámadhatat- a rendelkezései szerint tartoznak lanul el van döntve, azt léhát \itássá kötelezettségeiket teljesíteni. Ha a/, tenni többé nem lehet. (III. f. XVI. ítéletnek valamely rendelkezése nem 127.) végrehajtható, a jogosított fél nem Perenkivüli kérelem folytán hozott tehető ki annak, hogy a már elbírált határozat jogerőre nem emelkedhet- szerződés alapjára xisszatérve, az vén, a peresitésnek útját nem állhatja, annak értelmében illetékes biróság (U. f. XXXIII. 80.) előtt ismét keresetei indítson, hanem Azt. hogy valamely perben kik te- jogosítva van arra, hogy már megintessenek perben állóknak és annak állapitottkövetelésének érvényesítését alapján kiknek jogai iránt tétetik in- köztörvényi uton adósának személyes tézkedés, a per bírósága határozván bírósága előtt követelje.(III. f. XV. 95.) meg, ha a per bírósága Ítéletében ez A birói ítélet rendelkező része és iránt kijelentést tett, ezen kérdés l indokai egy bensőleg összefüggő egéujabb perben Ítélet tárgyát nem ké- szet képezvén, az ítéletnek nemcsak pezheti. (U. f. XI. 180.) rendelkező része, hanem annak indoNoha felperes az ellene indított kolása is tartalmazhat res judicata-1 más perben a mostani alperesnek olvaténkép, hogy a per tárgyává tett jogellenes ténykedése folytán élőállott s a perben megvitatott jogkérdés és kar megtérítésében marasztaltalolt s jogviszonyra nézve nem magában az noha ő perbe hivta ahba a perbe a ítélet rendelkező részében, hanem mostani alperest, ez azonban a védel- annak indokolásában mondatott ki és niet el nem vállalta, mégis felpe- állapíttatott meg. Ez alapon tehát a eMiek előbb történt jogerős elma- jogérvényes eldöntés kifogása érvérasztalása nem menti őt fel a kárt nyesilhető. (U. f. XVII. 94.) okozó elleni perben annak bizonyi- Oly esetben, midőn alperes a nétása alól, hogy az a kár ennek tény- j kie kölcsön adott tőkeösszeg le nem kedése folytán merült fel, mivel az | olvasása folytán, kifogását az ezen