A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. '•Jíl. §. tőke után hátralékban maradt kamatok megfizetése iránt folytatón perben érvényesíteni megkísértvén, ezen kifogásával elutasíttatott, oly alapon,; hogy a kölcsönösszeg nékie le nem olvastatott, — mintán e kérdés ítélt dologgá vált - a kölcsön-kötvény érvénytelenítését nem követelheti. (H. f. \. 305.) Ha alperes jogerős ítélettel a kerepeli összeg megfizetésére köteleztetett, az ítélet indokaiban a kereset alapjául szolgáló szerződés érvényesnek mondatván ki: ;i marasztalt alperes nem indíthat felperes ellen uj keresetet a kérdéses szerződés érvénytelenítése iránt, mert az indokok az Ítéletnek összefüggő alkotó részéi képezvén, szemben a jogerős ítélettel, mely a vitás jogviszonyt felperes és alperes közt megállapította : ilélt dolog az, hogy az érvényteleníteni kivánt szerződés jogérvényes. Ezen res judicata ellenében immár csakis a perújítás jogorvoslatával élhet a marasztalt alperes, ellenben a szerződés érvénytelenítése iránti uj keresetével elutasítandó, d . f. II. 122.) A hazai bíróságok előtt indított kereseteket az alaki jog szempontjából kizárólag a hazai törvények szabályozván, annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a per tárgyára nézve valamely külföldön folytatott perből kifolyólag az itélt dolog esete fönforog-e, csak a magyar törvénykezési rendtartás rendelkezései szerint történhetik. (III. f. V 198.) Az ilélt dolog alapfeltételét képezi ugj az az által érinteti jogviszonynak ugyanazonossága, mini a peres feleknek ugyanazon jogviszonyra vonatkozó perbenállása. (III. l" VI. III.) A jogerős ítélet anyagi hatálya az, hogy végleg szabályozza a felek közötti viszonyt és ez által e tekintetben a felek között az anyagi jogviszonyokra nézve maradandó állapotot teremt. (111. f. XII. 39.) Az anyagi jogerő tárgyát csakis a bíróságnak az érvényesített jogra nézve tett kijelentései korlátozva a jognak keresetileg érvényesíteti keletkezési alapjára — képezik, mig valamely tény valóságára nézve vonatkozó bírói megállapítások nem tárgyai az anyagi jogerőnek. (III. f. VIL 113.) A másodbiróságnak örökösödési perben hozott olyan ítélete, melylyel az elsőbiróság a per érdemleges elbírálására utasíttatott, végítéletei nem képezvén, res judicatát ama kérdésre nézve sem tartalmazhat, bog) van-e , a felperesnek kereseti joga a/, örökhagvó végrendeletének érvénytelenítésére, (ü. f. XXIII. 33.) 247. $. I határozat indokolása. Ha a biró ugyanazon egy ügyben valamely előbb hozott, de felsőbiróságilag megsemmisített határozatát az elrendelt kiegészítés után is fentartandónak találja, az ujabb határozat hozatalakor azt egész lényegében önállóan kifejteni tartozik. (R. f. 1. 20., I. és II. 16.) Az oly másodbirósági határozat, mely az elsőbirósági határozatot minden indokolás nélkül helybenhagyja, szabálytalan ugyan, de nem semmis. (R. f. ÍM. 307.)'