A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

102 Polgári törvénykezési rendtartás. 246. való érdemleges ellintézésére utasítja. (U. f. I. 91.) Oly esetben, midőn a felebbvileli bíróság az alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával a perújításnak helyt ad, az alapperben eldöntölt ügy érdeme iránt azonnal nem ítélhet, hanem előbb az alsóbb bíróságot kell az ügy ez állásához képest az ügy • i lleme iránt ítélethozatalra utasítania; (R. f. XVIII. 9.) \ végrehajtási alapnak az ítéletben való kijelölésnek csak telekkönyvi vagy megtartási joü esetén van helye. (R. f. XVII 94.)' Általánosan elfogadott perjogi szabály ugyan, hogy az Ítélet hozatalánál a kereset megindítása idejében létezett állapot az irányadó; mindazonáltal a per folyama alatt beállolt olyan körülmény, mely a per tárgyának megszűntét maga után vonja, az ítélet hozatalánál már csak azért sem hagyható figyelmen kívül, mivel ellenkezőleg az az csel következhetnék be. hogy az Ítéletben nem létező tárgy vagy jo» felett tétetnék rendelkezés. (111. f. II. 82.) A per a peres lelek időközben történt elhalálozása esetén is rendszerint maguk a felek közötti jogviszony alapján és a felekre kilerjedőleg nyer elintézést. (III, f. IV. 101.) Ha a keresetben a női és gyermektartás mennyisége külön-külön számíttatott fel: az itélel semmis, ha abban egy összegben a női tartás menynyiségének külön meghatározása nélkül és így a női és a gyermekeket külön illető járandóság tekintetében határozatlanul lett megállapítva. (R. f XXVI) I. 61.) Ha valamely nyilatkozat szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével elutasiltassék, de alperes felperes keresetének elutasítását nem csak a szorosan vett jogi szempontból kérte, hanem felperes összes állításainak czáfolatába bocsátkozott; az esetben azon nyilatkozat nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék bírálat alá, mini vétetett volna akkor, ha azon nyilatkozat létre sem jött volna. (U. f. XV. 1.) 246. §. Határozatok alakja. Tekintve, hogy a ptr. 246. §. szerint a per érdeme itélet, minden más kérdés pediií \égzés által döntendő el, felhívási kereset feleli, a ptr. 517. §-a esetében a kérdés alatti jogot a felhívottra nézve érvénytelennek nyilvánító, s ekként az ügy érdemében hozottnak tekintendő határozat itélet alakjában mondandó ki. (R.f.IX. 668.) A perujilás kérdése az esetben is, ha a perújításnak hely nem adatik, itélet által döntendő el. dí. f. X. 685.) Tekintve, ho^y a ptrs 320. ^-aszerint, a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügj erdemével együttesen tárgyalandó és eldöntendő, következve a feleli, mini az ujitotl per érdemének egyik része felett, minden esetben csak ilélet alakjában lehel határozni: ennélfogva oly esetben is, ha a kir. tábla az elsőbiróságnak a perujilási kérelmet megtagadó ítélete megváltoztatásával a perújításnak helyi ad, s az elsőbiróságol az ujitótt per érdemének eldöntésére utasítja : ebbeli határozatát nem végzés, hanem itélet alakjában tartozik ineííhozni(R. f. X. 722.)