A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)
Polgári törvénykezési rendtartás, í.~>. §. 101 magában a perben helye nincs. (III. f. MII.) Habár a ptrtás 244. §-a nem tartalmaz kifejezetten intézkedési az iránt, hogy a jogutód mennyi idő alatt köteles a jogelőde részére megítélt esküre jelentkezni, mégis kétségtelen, hogy ezt csak a ptrts. 239. §. által megszabott határidő alatt teheti, mert a jogutód a jogelődöt képviseli, s annak jogaiba és kötelezettségeibe lép. (U f. XXXVII. 74.) Ama kérelem, hogy a jogutód a jogelőd helyett az esküt letehesse, vagy hogy az eskü letettnek mondassék ki, az eskületételi készség bejelentésére szolgátó határidő alatt terjesztendő elő. Ez a határidő nem az eskületételre kitűzve volt határnaptól, hanem attól a naptól számítandó, melyben a jogutódok arról értesíttettek, hogy az eskü az elhunytnak elhalálozása miatt kivehető nem volt, (III. f. VI. 22.) Esküt teendő személynek bizonyított gyógyithallan őrültségre esetében a prts. 244. $-a alakalmazható. Halasztási kérelemnek azonban ilyen esetben helye nincs. (Bpesti Tábla U. f. XXXIX. 331 1.) OK) 1)1 K CZIM. A birói határozatokról. I. Fej. Vétjzések és ítéletek. .1 határozat alapja. Azon elv folytán, hogy a bírónak a kereseti követelésnél kevesebbet megitélni joga van, feltételeztetik, hogy a bíró Ítéletében a kereseti jogalapot szem előtt tartja; mert olyat — habár az a kereseti követelésnél kevesebb is — mire a kereset ki nem terjedt, illetőleg minek jogalapja más, mint a melyre a kereset fektettetett megítélni jogában nem áll. (K. f. VIII 179.) A per folyamában felmerült adatok a keresel elbírálásánál bíróilag akkor is figyelembe veendők, ha az illető peres fél azokra a perben tüzetesen nem is hivatkozik. (U. f. XVI. 41.) Tárgyalás során alperes a kereset időelőttisége miatt kifogást elő nem terjesztvén : a bíróságok ítéleteikben ezen az alperesek által nem érvényesített kifogás bírálatába nem bocsátkozhatnak. (U. f. XV. 32.) Azon körülmény, hogy a kereset valamely dolog egyenértékének megfizetésére irányul, nem zárja ki azt, hogy alperes perveszteség esetén azon dolognak természetben leendő kiadására köteleztessék. (U. f. XV. 54.) Midőn az alsóbiróság felperest keresetével mint időelőttivel utasította el, a felebbviteli bíróság, ha a keresetet ilyennek nem tekinti, a perügy érdemi eldöntésébe nem bocsátkozhatik, hanem elébb az alsóbiróságot köteles, Ítéletének feloldása mellett, az érdembeni ítélethozatalra utasítani. (R. f. V. 411.) Ha az alsó bíróságok felperest kereseti követelésének egy részével kereseti jog hiánya miatt elutasították és a kir. Curia felperes kereseti jogát fenforgónak találja, akkor a kir. Curia nem hoz érdemben ítéletet, hanem felperes kereseti jogát megállapítottnak mondja ki és az eljáró bíróságot az ügynek ezen kifogás mellőzésével