A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

•94 Polgári törvénykezési rendtartás. 237. §. ítélendő meg. hanem a bizonyító félnek a póteskü. d . f. XXVÍ. 33.) A pernek egybehangzó és egymást kiegészítő adataiból folyó valószínűség részbizonyitékot alkot, mely pótesküvel kiegészíthető. (U. f. XXXV. 109.) A névírásnak nyilvánvaló hasonlatossága és az ezen hasonlatosságra alapított szakértői vélemény nem tekinthető olyan bizonyítéknak, melynek alapján a névírás valódiságát az 1893. évi XVIII. tcz. 78. §-ához képest beigazoltnak venni, vagy amelynek akár csak kiegészítése végett is az ellenfélnek pótesküt megítélni lehetne. Sőt a szemle eredménye még olyan valószínűsítő körülmény hatályával sem bírhat, mely az egyoldalú főesküt alkalmazhatóvá lenné. (III. f. XIII. 65.) 237. §. Becslőeskü. Becslőeskü csak akkor ítél helő meg, ha a becsérték, melyre ezen eskü leleendő lenne, a per során felhozott tények és körülmények által valószínűvé tétetett. (R. f. IX. 235.) A becslőeskü általi bizonyításnak csak más bizonyíték hiánvában lehel helyt adni. (R. f. XV. 29.) Becslőeskü megítélése esetén a lelek a megítélt összegnél kisebbre is lehelnek becslőesküt, csakhogy ez esetben az esküvel megerősített kisebb összeg tekintendő marasztalási összegnek. (R. f. XIII. 79.. XVI. 25., XXVIII. 15., u. f. IX. 57.) Becslőeskü meg nem iléllielő annak a léinek, ki a megbecsülendő tárgy értékére nézve a per során teli előadásaiban önmagával jő ellenkezésbe. (R. f. XVIII. 3.) Oly esetben, midőn hitelbe történt vásárlás folytán a vevő ellen a vételár megfizetése végett indított perben az áruk megvásárlása s a vevőnek történt kiszolgáltatása beigazoltatik, azonban azoknak ára az erre nézve felhívott tanok vallomása által kellőleg be nem bizonyittatik, ezen utóbbi körülményre nézve felperesnek becslőeskü Ítélendő. (R. f. IX. 243.) Ha a visszaadás kötelezettsége mellett átvett s vissza nem szolgáltatott tárgyak (pl. zsákok) értéke más uton meg nem állapítható: felperesnek azok értékére nézve becslőeskü ítélendő. (R. I. XIX. 54.) A megrendelés beigazolása esetében a kiszolgáltatott áruk mennyiségére és értékére felajánlott becslő eskü nem ítélhető meg, ha a kiszolgáltatás ténye nincs bizonyítva. A becslő-esküvel a kiszolgáltatás tényét nem lehet bizonyítani. (U. f. XL 27.) A becslőeskü azon esetben is helyt foglalhat, midőn alperes ellen az, hogy felvett bizonyos pénzbeli öszszeggel tartozik, be van bizonyítva, de a tartozás mennyisége kellőleg nem igazoltatik. Ezen esetben ugyanis a tartozás mennyiségére a felperesnek becslőeskü Ítélendő. (R. f. XII. 146. I.) Az árkülönbözet mennyiségének megalapítására a becslőeskü nem alkalmazható. (R. f. X. 317. 2.) Midőn a kártérítés azon alapon követeltetik, mert a kártevő azon tiltott cselekmény folytán, melyért a kár követeltetik, elitéltetelt, de az a fenyítő eljárás folyamán a követelt kárnak csak eg\ részéi ismerte be, a