A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

90 Polgári törvénykezési rendtartás. t>c28. §. nem saját ténye, ha ezen fél azt állítja, hogy a kérdéses ténykörülményről tudomása van s az arra felajánlott főesküt elfogadta. (U. f. I. 42.) A polg. lörvk. rendi. 225. ^-ának az a rendelkezése, mely szerint az eskü perben nem álló személyeknek is megítélhető, a pótesküre is alkalmazandó. (R. f. XV. 201. 3.) A főeskü letételére oly perben nem álló egyén, ki az ügylet létrejötténél meghatalmazottként járt el, megnevezhető és ilyen megnevezése esetén a kínált fél az esküre határozottan nyilatkozni tartozik, ellenesetben az esküvel bizonyítani ezélzott tény valónak tartandó. (R. f. XVII. 55.) A tanukép alkalmazott s kihallgatott megbízottaknak főeskü nem Ítélhető, (ü. f. Hl. 154.) Ha egyetemlegesen kötelezett, és feltételesen ekként marasztalt adóstársaknak főeskü ítéltetik meg, az, ha a kötelezettek bármelyike mulasztja is el az eskü letételét, le nem tettnek tekintendő. (R. f. XX. 45.) Csődtömeg elleni perekben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg főesküvel akkor, ha' nem forog fenn aggály arra nézve, hogy utóbbi a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. (U. f. XXVIII. 10.) A tömeggondnok akkor, a mikor a csődtömeg érdekében igényt érvényesít harmadik személyek irányában s főesküvel kiván bizonyítani, a főeskünek olyatén alkalmazásától, melyet a perrendtartás megállapít, el nem térhet. Ennélfogva oly ténykörülmény bizonyításánál, a melyről a közadós is tudomással bir, tömeggondnok a visszakínált főesküt a közadós személvében elfonadni köteles. (U. f. XXXVI. 52.) 228. §. Az eskü tartalma. A főeskü szövegezése a bíróságot illetvén, az a felek által ajánlott mintától eltérőleg is megítélheti a perben döntő körülményekre a főesküt, ha azon tényekre, melyekre ezen eskü megítélendő, a kinált fél az esküt, habár nem azon szövegezésben, mint az kínálva lett, elfogadta. (R. f. XI. 47. XIII. 75.) A kinált főeskü szövege, ha az szükségesnek mutatkozik, a bíróság által módosítható. (R. f. XII. 109.^ XIV. 183., XV. 52.) Ha a főeskü módosítással fogadtatott el, az azt ily módon elfogadó félnek az ajánlott módosítással is megítélhető, ha a perre döntő ténykörülmény az ekként szövegzett főeskü által is be van bizonyítva. Hogy az eset fenforog-e vagy sem ? a bíró határozza meg. (R. f. XIII. 40., u. f. V. 182.) A nem saját tényében forgó félnek kinált főeskü általa elfogadott oly alakban is megítélhető, hogy e perbeli követelésről mit sem tud. (R. f. XIV. 183.) Főeskü csak ugy szolgálhat bizonyítékul, ha abban a bizonyítandó ténykörülmények határozottan és kimerítően meg vannak jelölve ; a kereseti összegnek külön kötelezéseken alapuló egyes alkatrészei tüzetesen felsorolandók. (II. f. XI. 115.) Ha a perelt számlának a tételei egymással összefüggő egészet nem