A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. *223 89 mely léi a kinált esküi annak értelmezésére nézve csak fenlartással fogadja el (ü f. XXXIII. 10.) A íőeskü nem Ítélhető meg, ha a per során előadottakból kiderül, hogy az a lény, melyet a bizonyító fél esküvel megerősíteni vállalkozik, érzéki tapasztalatán kivül esik. (R. f. XXI. 36.) Az a körülmény, hogy valamely áru bír-e szerződés szerint megkívánt kellékekkel, csak szakértők által lévén bizonyítható : a főeskü általi bizonyítás e körülménynél a dolog természeténél fogva nem alkalmazható. (R. f. XVII. 62.) 223. §. (nov. 21. §.! Eskütételtől elzártak. Azon ténykörülmény, miszerint a bizonyos Összeget követelő fél már 20 év óta vak, nem képezhet akadályt arra nézve, hogy a kifizetés meg nem történtének bizonyítékául annak a főeskü oda ne ítéltethessék, midőn elismertetett, hogy az ép hallási és tapintási érzékkel bír. (U. f. XV. 21.) A prdts 223. ^-ának c) pontja (illetve az 1881 : LIX. tcz. 21. §. b) pont második bekezdése) akként magyarázandó, hogy az eskü azon félnek, ki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt büntetve volt. sohasem ítélhető meg, bármily hosszú időtartam telt legyen is el a büntetés kiállása óta. (R. f. XXVIII. 97.) Alperestől a miatt, hogy vagyonbiztonság elleni kihágásért fenyítve volt, a főeskü esetleges elfogadására vagy visszakinálására az alkalom nem vonathatik el, minthogy az 1868: LIY tcz. 223. s' r) pontja a peres felek kölcsönös megegyezésén alapuló főesküre nem alkalmazható, a mint az az 1881:LIX. tcz. 2 I. §-ának végpontjában kifejezési is nyer. (U. f. III. 5. Az 1881 : LIX. tcz. 21. §-a utolsó bekezdésének azon intézkedéséi, hogy az. a ki nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény stb. miatt bűnösnek ítéltetett, csupán főesküre bocsátható, nem lehet akként értelmezni, hogy az elitélt fél a póteskü letételétől csak az esetre zárható el, ha ellenfele e kifogást a plrs 222. §-a éltelmében már a per folyama alatt előadta. Az ez utóbbi törvényszakaszban emiitett s az ellenfél eskütételet esetleg gátló s a per folyamában előadandó érvek alatt az 1881: LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősítéstől különböző, más tárgyi körülményekre vonatkozó azok az érvek értendők, melyek a bírót az eskü meg nem ítélésére tárgyi okokból indítják s melyek a perben fel nem hozatván, vagy be nem bizonyiltatván, többé nem érvényesíthetők 1881 : LIX tczikk 2 1 rolt személyi minősítési mozzanatok feliforgása esetében az esküt az erkölcsi alap hiányából általában meg nem engedhetőnek mondja ki a törvény akkor is, ha e személyi minősítési mozzanatok a perben fel nem hozattak, hanem csak az eskületételkor merülnek fel. (Bpesti Tábla, u. f. XXXV. 7.) 225. §. Harmadik személy esküje. Megítélhető a főeskü a félnek oly lényre nézve is, mely az illető félnek Ellenben az S-ában felső-