A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 194— /.%'. §§. ről keli iánnsága alkalmas bizonyítékot nem képezne. (HL f. X. 135.) Csak oly tanúvallomások képeznek bizonyítékot, melyek világosak, határozónak, s hogy a tanuk közvetlen tudomásán alapulnak, maguknak e vallomásoknak tartalmából kiderül. Általánosságban tartott puszta állítás lehal bizonyítékul nem szolgál. (R. f. XIV. 129.) A peres felek egyike által felhívott tanuk vallomása a felhívó fél ellenében, tehát az ellenfél javára is szolgálhat bizonyítékul. (R. f. XV. 58. 4.) A tanúvallomások feletti észrevételekben történt tanukra hivatkozás is figyelembe vehető, és a tanuk kihallgatása elrendelendő, ha annak oka, hogy a tanukra hivatkozó fél tanúit a per során meg nem nevezhette, az ellenfél volt. s a másik fél csak a kihallgatott tanuk vallomásából értesülhetett az általa tanuképen felhívni czélzott egvének nevéről. — (R. f. XVIII. 26.) Az elfogadó kezese, ki ellen a sommás végzés kiadatott, de kifogással nem élt, az elfogadó ellenében nem tanuskodhatik. (Rudapesti Tábla, u. f. XXIX. 329. 1.) 194. §. KérdőpoitloL Ha a fél valamely lényeges körülmény beigazolására magánbizonyitványt mutat fel és annak tartalmára a bizonyítványt kiállítókat mint tanukat kihallgattatni kéri, azok tanukkénli kihallgatása elrendelendő, ha a fél nem is csatolt volt kérelme mellé íkérdőpontokat. (R. f. XXVI. 10.) 195. §. Rosszhiszemű hivatkozás tanukra. Miután a ptrs 495. §-a alapján helytelen tanuhivatkozás miatt a fél ügyvéde ellen kirótt bírság esetleg a felet magát terheli, az ily birság kirovása ellen maga a fél is élhet felebbezési perorvoslatlal. (R. f. XIV. 66. 1.) Semmiséget képez, ha a bíróság alperes felet nem az ügy érdeme felett hozott ítéletben, hanem annak vizsgálatát megelőzőleg marasztalja el birságban, a perhuzavonás vagy boszantás ezéljából használt tanura hivatkozás miatt, (R. f. XXV. 43.) A perrendtartás 195. §-a alapján pénzbírság nem szabható ki a tanuállitó félre a miatt, mert a tanú a bizonyítani kivánt ténykörülménynek ellenkezőjét vallotta. (III. f. XII. 93.) 196. §. A tanúkihallgatás <'lr<in<l<j//>sr. A tanúkihallgatás jogérvényesen nem eszközölhető, ha a bizonyító fél a tanúkihallgatásra kitűzött határnapról, megjelenhelés végett, nem értesíttetett. (R. f. IV. 352.) Szabálytalanság ugyan, ha alperes a tanúkihallgatási határnapról eleve nem értesíttetett, az ítélet megsemmisítésére mégis indokul nem szolgálhat, midőn az ítélet a bíróság által nem lett a tanúvallomásokra alapitva. (R. f. XXII. 24.) Azon körülmény, hogy felperes a tanúkihallgatásra kellő időben nem lett meghiva, a mennyiben ez igazol-, látnék, az 1808: LIV. tcz. 196.Vába