Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

42 annak javaiból özvegyi tartás czimén csak egy gyermekrészt követelhet, és ezt is ugy, hogy az külön szakittatván, annak csak évenkénti jövedelmét húzhassa. (1840 : VIII. tcz. 18. §.) - 2. Ha a haszonélvezetre odaítélt ingatlannak természetben való kiszakitása iránt a felek a perben meg nem hallgattattak, a kiszakitás a végrehajtási eljárásra utasítandó. (Prts 256. §.) — A hagyatékot terhelő tartozásokat az összes, a hagyatékból részesülők részesülésük aránya szerint kötelesek egymás irányában viselni. (XVI. 14.) A szent korona öröklésének kérdése, ha az örökhagyónak törvényes oldalági örökösei maradtak. — Haláleset felvételének bizonyító ereje. (XVI. 20.) Ha a feleség kérelmére a két alsó bíróság a házasság felbontását kimondotta és a férj a válóper harmadbirósági elintézése előtt meghal, van-e a feleségnek férje hagyatékában törvényes öröklési joga? (XVII. 20.) Kiházasitási tárgyak nem képeznek öröklött, hanem szerzeményi vagyont, a melyben való örökösödésnél az ágiság elve alkalmazást nem nyerhet. (XVIII. 117.) Ha a hagyaték a már kifizetett terhek által kimerittetett, az örökösök nem kötelesek az utólag fellépő hitelezők követeléseit saját vagyonukból kifizetni. (XVIII. 121.) Hitbizományi, avagy közönséges helyettesítés ? (XIX. 69.) Azon körülmény, hogy az örökhagyó a szüleitől kapott vagyont még nőtlen korában elköltötte, és hogy a hátrahagyott egész vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a hagyaték jogi természetének megállapítására befolyással nem bír; mivel a hagyatéki vagyon ági vagy szerzeményi természetének jogi alapja csakis a vagyonnak az örökhagyóhozi viszonyában keresendő, e viszonyban pedig az örökhagyóra nézve csak az képez szerzeményt, a mi a szüleitől kapott vagyont felülhaladja. (XIX. 74.) A jogvélelem a hagyatéki vagyon szerzeményi minősége mellett harczol. — A midőn az örökhagyó szülőinek halála után azoknak ingatlan birtokát egészben átvette és testvéreit készpénzzel kielégítette, az ingatlan csak saját osztályrésze erejéig tekinthető öröklött vagyonnak, egyéb részeiben pedig szerzeményt képez. (XX. 109.) Az örökhagyónak ajándékozás utján tett vagyonátruházásait csak a köteles részre jogosítottak támadhatják meg, mig az özvegy azokat özvegyi jogi haszonélvezetének érvényesítése végett megtámadni jogosítva nincsen. (Ideigl. törvk. szabályok 4., 8. §§.) — A hozomány és hitbér iránti követelés az ajándékozó halála után terheli azt, a kire az ajándékozó még életében egész vagyonát átruházta, mert ezen követelés az ajándékozó hagyatéka ellenében csak az ajándékozó halálával vált ugyan esedékessé, de az ajándékozó összes vagyonát terhelte az ajándékozás megtörténtekor és igy a vagyon a megajándékozott birtokába ezen követeléssel terhelten jutott. (XXI. 18.) Fiági vagyont megfosztja ági természetétől azon körülmény, ha a férj azt helyszíneléskor neje nevére telekkönyveztette. (XXI. 32.)