Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

43 Törvényes gyakorlat szerint a menyasszony által ellenhitbér (contrados) a vőlegény részére kötelezhető és ennek megfizetését az esetre, ha a házasság létrejöttével a nő gyermek hátrahagyása nélkül hal el, a férj a nő hagyatékából az örökösöktől követelheti. — A hitbér csak az azt kötelező halálával válik folyóvá. (XXII. 26.) Öröklési képességgel bir mindenki, a kinek szerzési képessége van és mivel az ősiségi pátensnek az id. törv. szabályok által fentartott 14. §-a szerzési képességgel ruházza fel a külföldieket is: öröklési képességgel bírnak Magyarországon a külföldiek is, a viszonosság feltétele alatt. Különösen a szerbiai alattvalók öröklési képessége a viszonosság feltétele alatt el volt ismerve az 1882 : XXXIII. tcz. előtt is, valamint a romániai alattvalóké is, a mióta a török uralom alól felszabadultak. Viszonosság hiányában retorsiónak van helye, de e tekintetben a bizonyítás azt terheli, a ki az öröklési képességet tagadja. — Az öröklött ingatlanok után beszedett bérösszegek nem növedékét, hanem polgári gyümölcsét képezik amaz ingatlanoknak és azért, ha a megtakarított bérösszegeken ujabb ingatlanok vásároltattak: ezek nem öröklött, hanem szerzeményi javaknak tekintendők. — Az örökbe fogadás az örökbe fogadott és az ő vérrokona közötti törvényes örökösödési kapcsolaton változást nem tesz. Az örökösödési perhez hivatalból csatolandók a hagyatéki eljárás iratai. (XXII. 39.) Köteles rész. Midőn a szülő egyik gyermekére átruházza vagyonát tulajdonjoggal, oly kikötés mellett, hogy a gyermek őt tartsa el s ezen tartás költségeit az átruházási vagyon jövedelmei fedezik: az ily kikötés jogilag s valósággal nem képez viszterhet és az átruházás tiszta ajándékozásnak tekintetik. — A köteles részbe betudandó az, mit a gyermek örökösödési részül kap. Ehhez képest azon gyermeknek, ki az ingó hagyatékból törvényes örökösödési részt kapott, be kell tudni az ingatlan hagyatékból járó köteles részébe azt, mit az ingó hagyatékból a köteles részen felül kapott. — Az, mit az örökhagyó gyermekének a katonai szolgálat alóli félmentésére költött, nem tudatik be a gyermek köteles részébe — ha nem mutattatnak ki oly körülmények s viszonyok, melyek közt a gyermek a katonai szolgálat alóli felmentése által valami anyagi, szellemi vagy erkölcsi előnyben részesültnek tekintendő. — Esküvel való bizonyítása annak, hogy a gyermek kapott az örökhagyótól bizonyos pénzösszeget, nem engedhető meg akkor, midőn az, ki a köteles részbe betudást követeli, nem adja elő azt, hogy mikor, mily alkalommal s mi végre adta az örökhagyó a pénzösszeget gyermekének. — A megajándékozott nem kötelezhető arra, hogy egészítse ki a szükségörökös köteles részét oly érték után is, mely nem neki, hanem előzőleg másnak ajándékoztatott. Ennélfogva nem helyes az a számítás, midőn az örökhagyó vagyonául számba vétetik az általa előzőleg másoknak ajándékozott érték is, s így a