Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

4i mint perbe nem vont felek irányában elperesek igényei, tekintettel az ősiségi ny. p. n. §-ára, az abban kijelölt határidő lefolyta után elenyészetteknek tekintendők, s ezzel a leányok oly jogot nyertek, melynek sérelmére és veszélyeztetésére később az anya sem lehetett jogosítva gyámhatósági beleegyezés nélkül nyilatkozatokat és beismeréseket tenni. — Azt, hogy valamely perben kik tekintessenek perben állóknak és annak alapján kiknek jogai iránt tétetik intézkedés, a per bírósága határozván meg, ha a per bírósága ítéletében ez iránt kijelentést tett, ezen kérdés ujabb perben ítélet tárgyát nem képezheti. (XI. 180.) Szerzet örökösödése a szerzetes hagyatékában. — Szerzetes által végrendelkezési jog hiányában történt ajándékozás. — Ajándékozás tényleges átadás nélkül ? — Takarékpénztári betétkönyvecske tulajdonának kérdése azon egyénnel szemben, kinek nevére a betétkönyvecske szól. (XII. n.) Az atya által szerzett s gyermekére hárult vagyon utóbbinak végrendelet és leszármazók nélkül elhalálozása esetében, nem válik ági vagyonná s ennélfogva abban nem az oldalági rokonok, hanem a még élő anya örökösödik. (XII. 176.) Főpapok hagyatékául csakis a közforgalom tárgyát képező azon javak, illetőleg értékek tekintendők, melyek a javadalom törzsvagyonának elkülönítése s a javadalmi értékeknek az átvételkor volt állapot szerinti kiegészítése után fenmaradtak és az elhunyt főpap hitelezői annak halála után csak ezekre a javakra, illetve értékekre szerezhetnek zálogjogot. — A javadalom körül felmerült rongálások és hiányok végérvényes megállapítása az 1881 : LIX. tcz. 109. §-a alapján 1883. évi április 10-én kibocsátott igazságügyi és vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet hatálya előtt is administrativ uton történt. (XIII. 83.) .... A fenálló jászkun öröklési szabályok értelmében teljesített fizetés által csökkent az öröklött vagyonérték, de a nélkül, hogy az öröklött fiági vagyon szerzeményi minőséget öltött volna magára .... (XIV. 4.) Törvényeink szelleméből világosan következtethető, hogy az, ki az örökhagyó ellen gyilkossági büntettet követett el, a meggyilkolt után az öröklési jogból, mint érdemetlen, ki van zárva. A gyilkos gyermekei azonban, ha a meggyilkoltnak legközelebbi rokonai, saját személyes jogukon formálhatnak törvényes öröklési igényt azon okból, mert ha a közvetlenül örökölni hivatott személy az örökséghez érdemetlenségi okból nem juthatott, olyannak tekintetik, mintha az örökhagyó előtt hunyt volna el, és sértené a jogérzetet oly személyeknek törvényes öröklési joguktól megfosztása, a kik a bűnös cselekmény elkövetésében teljesen ártatlanok. (XV. 3.) Ha az örökösre csak puszta szerződési jog szállott át és ő ezen kötelmi jog igénybe vételével a vételár lefizetése által a vételi jogügyletet véglegezte, a vásárolt dolognak ő lett közvetlen szerzője és tulajdonosa. (XV. 121.) Az özvegy, ha elhunyt férjének első házasságából gyermekei maradtak,