Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

36 A házasság az izraeliták közti válópernél hűtlen elhagyás folytán felbontandó, ha a férj a közös lakást elhagyta és saját szüleihez ment, éshosszabb idő alatt nejét gyermekével az oda való követésre fel sem hivta. — A per folyamán a férj részéről nyilvánított kibékülési szándék nem vehető komolynak, ha a férj nejét évek előtt elhagyta, és azóta sem lépéseket, sem kísérleteket nem tett, hogy a nő és gyermeke hozzá jöjjön. — Az 1877: XX. tcz. 13. §-ának a) pontja értelmében a 7 évet meghaladott fiúgyermek az atyánál hagyandó, ha csak a nő nem bizonyít oly körülményt, melynél fogva fiának erkölcsi nevelése az atyánál való maradás által veszélyeztetve volna, vagy hogy a gyermeket az atya jelen helyzetében eltartani nem tudná. A gyermek tartása első sorban az atyát terheli. Szükség esetében azonban az anya is köteles azon gyermektartásához hozzájárulni, mely az atyának adatott át. — Ha a házasfelek közt a házasságból felmerült vagyoni kérdésekre nézve egyezség létre nem jön, a követelő fél az Udv. Canc. Rend. 21. §-a értelmében külön perre lesz utasítandó. (XIII. 43.) Ha a lelkészi bizonyítványból hitelt érdemlőleg kitűnik, hogy a házasfelek különváltak, a nő részéről pedig igazoltatik, hogy férje őt tettleg bántalmazta, az esetre a nő által felhozott engesztelhetlen gyűlölség alapján a házasság felbontható. — Ily körülmények között a birói békéltetés alkalmával a férj részéről tanúsított békülési szándék az 1787 február 27-én kelt Udv. Rend. értelmében a felbontást nem akadályozza.. (XIII. 63.) Az engesztelhetlen gyűlölet alapjául elfogadható azon tény, hogy a férj nejét, a midőn az gyermekágyban feküdt, tettleg bántalmazta. — Ha az egyik fél az engesztelhetlen gyűlölet czimén kért felbontásba két ízben jegyzőkönyvileg beleegyezett, később e beleegyezés visszavonása figyelembe nem jöhet. — A felbontásnak hely adandó, habár a másik fél azt ellenzi, ha a perben kifejtett tényekkel az engesztelhetlen gyűlölet indokoltnak tekinthető. — Oly közeli rokonok vallomása, kik ellen sem a kihallgatást megelőzőleg, sem pedig az észrevételezésben kifogás sem alperes, sem pedig a házasságvédő részéről nem tétetett, birói figyelembe veendő. (XIII. 91.) Törvényes elválás esetében az iránt, hogy melyik szülő tartozzék a gyermek nevelési és tartási költségeit és mily összegben viselni, a bíróság van hivatva határozni és ily tartási dij megfizetésére az anyának saját nevében kereseti joga van a kiskorú gyermek atyja ellen. (XIII. 131.) Ha a férj neje hozományát rövid idő alatt elveszhette és neje s gyermekei ellátására képtelen: ez az 1863 nov. 2-án kelt udvari kanczelláriai rendelet 22. §-a értelmében az izraelitáknál a házasság felbontására elegendő okul szolgál. (XIV. 13.) A nő a házasság fenállása alatt a közös lakáson kívül csak akkor követelhet tartást, ha a közös lakás elhagyására a férj szolgáltatott okot. — A nő tartást azonban nem követelhet, ha a közös háztartásban élő fiuk