Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

7^ Sommás eljárásban az érdekeltségi kifogás elvetése iránti határozat ellen is a semmiségi panasznak csak végitélet után van helye. (XXVIII. 7.) Bejegyzett követelés tulajdonjogának bekeblezése iránti perben oly harmadik személy bir-e felfolyamodásra joggal, kinek jogi érdekeltsége a telekkönyvből nem tűnik ki? (IV. 10.) Ha az önképviseletre nem jogosított fél irányában hozott birói ítélet jogerőre emelkedett, az ily ítéletnek megsemmisítése a törvényes képviselő vagy az időközben önképviseleti jogosultságot nyert fél által törvényileg meghatározott idő alatt beadandó semmiségi kereset utján követeltethetvén, oly ítélet, mely már jogerőre emelkedett s az azt megelőző eljárás ily semmiségi kereset nélkül, az állítólag önképviseletre nem jogosult személy által a végrehajtás kérdésében hozott végzés ellen benyújtott felfolyamadás folytán többé meg nem semmisíthető. (VI 64.) (10. sz. teljes-ülési döntvény.) Azon esetben, midőn a másodbiróság oly elsőbirósági határozat ellen közbevetett felebbviteli beadványt utasit vissza, a mely határozatnak végérvényes felülbírálására volt a törvény értelmében hivatva, végzése ellen további felfolyamodásnak nincs helye. — Ha azonban a másodbiróság által visszautasított felebbviteli beadvány oly elsőbirósági határozat elíen intéztetett, mely esetleg a harmadbirósági felülbirálat tárgyát képezheti, végzése ellen a további felfolyamodás helyt foghat. (VI. 157.) IV. FEJEZET. Igazolás. Alperes az eredetiek felmutatását kérvén, s felperes az ebbeli tárgyalás elmulasztása miatt az ellenirat beadása előtt igazolási kérelemmel élvén, minthogy ezen kérelem elintézéséig az ellenirat be nem adható, az erre kitűzött határnap elhalasztandó. (XXVI. 5.) Zálogjog előjegyzése elrendelendő-e oly nyugta alapján, melyben az, hogy a ki ellen az előjegyzés kéretik, az összeget mint örökrészét felvette, benfoglaltatik ; azon kérdés megbirálása, vajon az fizetési kötelezettséget vállalt-e magára ez összeg iránt, valamint azon tagadás, hogy az okmányt állítólag alá sem irta, akadályul nem szolgálhatnak, mert ezen kérdések az igazolási útra tartoznak. (VI. 137.) V. FEJEZET. Perújítás. Az alapperben elkövetett valamely alaki sérelem a perújítás folyamában semmiségi panasz tárgyát nem képezheti. (XXVI. 22.) A pts. 113. §-ához képest megszűntnek kimondott per ujabbi fölvétele nem perújítás, hanem kérvény utján szorgalmazható. (XXVI. 23.) Ha a bíróság a perújítást jogerejüleg megengedte, az alapperben hozott ítélet végrehajtása az ujitott per elintézéséig felfüggesztendő. (XXVI. 86. Legf. itsz.) Habár a perujitási keresethez csatolt vagy abban felajánlott bizonyítékok az anyaperben nem használt uj bizonyítékoknak tekintendők, a perújításnak