Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

8o mégis azok alapján helyt adni nem lehet, ha azok lényegileg a per tárgyára nem vonatkoznak. (XXVII. 24. Legf. itsz.i Az ujitott pernek tárgyát nem képezheti azon kérdés, hogy jogilag helyes alapra lett -e nz alapperbeli ítélet fektetve, és azért csak oly nyomós bizonyítékok vehetők figyelembe, melyek az alapperbeli itélet alapjául vett tényeken változtatnak, ugy hogv ha ezek az ujitott perben alkalmaztatnak, ezen bizonyítékok folytán megváltozott tényekkel szemben az alapperbe i itélet többé meg nem állhatna. (XXVII. 106. Legf. itsz.) Habár hasonló alapon és czimen lett is a jelenlegi perhez hasonló per felperes által már korábban folyamatba téve, mindazonáltal ha a kereset alapját képező követelés különböző indokból követeltetik, az perujitás nélkül is megindítható és elitélhető. (XXVII. 113. Legf. itsz.i Ha a perujitás jogérvényesen megengedtetett, ujitó alperes az érdemben nem utasitható el perelhetőségi jog hiánya czimén, mert a perujitás megengedése által közvetve meg van állapítva az is, hogy ujitó alperes ujitott felperes ellen perelhetőségi joggal bir. — Azon ténykörülmény, hogy alapperbeli alperes az alapperbeli felperes részére megítélt összeget a felperes által a jogérvényes itélet hozatala után a perbíróságnál bejelentett engedményesnek és igy a végrehajtás kérelmezésére jogosított egyénnek is, a végrehajtás kikerülése végett kifizette, meg nem foszthatja az alapperbeli alperest azon jogától, hogy perujitási keresetét alapperbeli ellenfele ellen intézhesse, hogy az alapperbeli itélet alapján általa ki is fizetett összeg visszafizetését nem az esetleg fizetésképtelen engedményestől, hanem attól követelhesse, kinek részére az alapperben hozott jogérvényes itélet szerint marasztalva lett. (I. 33.) Ha alperes jogerős Ítélettel a kereseti összeg megfizetésére köteleztetett, az itélet indokaiban a kereset alapjául szolgáló szerződés érvényesnek mondatván ki: a marasztalt alperes nem indíthat felperes ellen uj keresetet a kérdéses szerződés érvénytelenítése iránt, mert az indokok az ítéletnek összefüggő alkotó részét képezvén, szemben a jogerős ítélettel, mely a vitás jogviszonyt felperes és alperes közt megállapította : ítélt dolog az, hogy az érvényteleníteni kivánt szerződés jogérvényes. Ezen res judicata ellenében immár csakis a perújítás jogorvoslatával élhet a marasztalt alperes ellenben a szerződés érvénytelenítése iránti uj keresetével elutasitandó. (II. 122.) Az 1868: LIV. tcz. 315. §-a a) pontjára alapított perujitási perben beigazolandó az is, hogy a mulasztás vétlen volt, mert a mi a felet az igazolási eljárásban terhelte volna, az alól őt egy ujabb mulasztása, t. i. az igazolás elmulasztása, nem menthette fel. (IV. 4.) Perujitási kérelem elbírálása az id. törv. szabályok 88. §-a s illetve az 1840: XV. tcz. II. R. 200. §-a alapján. — Perujitási keresethez csatolt, az alapperben nem használt okirat a perujitás megengedését támogatja; az okmány bizonyerejének mérlegelése az ügy érdemére tartozik. (VI. 110.)