Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

64 történt, ő, t. i. a panaszos maga vagy oly jogelőde, kinek birtoklását törvény szerint folytatni jogositva van, tettleges birtokban volt. — Özvegyi jog. — Oly esetben, midőn az özvegy elhal, a leányok pedig férjhez mentek, utóbbiak beruházási és egyéb követeléseik megnyerése végett, az eddigi törvényes gyakorlat és fenálló döntvények értelmében jogaikat nem visszahelyezési, de külön uton indítandó perrel szorgalmazhatják. (VIII. 135.) A visszahelyezési keresettel csak oly ut használatának megháboritása orvosolható, mely más tulajdonát képező ingatlanon, mint dologbani jog gyakoroltatott; ily jog pedig csak szolgalmi jog mint a tulajdonban foglait összes jogok egyike lehet s igy az úthasználatnak, hogy annak megháboritása visszahelyezési keresetnek tárgyát képezhesse, szolgalmi jog jellegével kell birnia, vagyis az utat használó személy szándékának oda irányzottnak kell lennie, hogy azt vagy mint már megszerzett szolgalmi jogot vagy mint ennek elbirtoklás általi megszerzésére alkalmas birtoklást gyakorolja. Bérlő által bérlő, tehát nem tulaidonos ellenében gyakorolt úthasználat. (IX. 100.) Birtokháboritás. (IX. 115.) Útnak szolgalmi jogon való használata. — Visszahelyezési kereset. (IX. 120.) Az osztály az annak tárgyát képező ingatlanok tulajdonára csak jogczimet ad. — Sommás visszahelyezésnek hely adható, ha a felperes a megejtett osztály következtében neki jutott ingatlan birtokába az illetékes hatóság által be is vezettetett. (IX. 174.) Malomjog mint a nemesi jószág tartozéka. — Birtokkiigazitási kereset. (IX. 178.) A lelkésznek nem csak joga, hanem kötelessége is tüzetes megbizás nélkül is megvédeni az egyházat megháborított birtoklási joga-.ban. — A visszahelyezési eljárás csak a megháborított tettleges birtoklás fentartását czélozza, tehát ugy a tulajdon mint a birtokpertől tárgyára és alapjára nézve eltérő, ennélfogva az utóbbinak folyamatba tétele amannak megindítását épen nem gátolhatja. (X. 104.) III. FEJEZET. Rendes eljárás. A főügy tárgyalása az alkereset fölött való jogérvényes határozat hozataláig függőben tartandó levén, az esetben, ha felperes ily körülmények közt végiratát be nem adja, az alkereset tárgynélkülivé nem válhatik, hanem a prts. 188. §-a értelmében az eljárás megindítandó. (XXVII. 5.) Tekintve, hogy a váltóeljárás tárgyában kiadott rendelet 23. §-a szerint a váltóbiróságok hatásköre alá tartozó perekben a polg. tv. rendtartás 144—150. §-aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás követendő, a tv. rendts 150. §-a szerint pedig végiratnak helye nem lévén, a viszonválaszban kinált eskü elkésettnek tekintendő. (XXVIII. 109. Legf. itsz.) Ha a felperesi vevő a válaszban alperesi eladó választására bizta, hogy vagy teljesítse az adásvételi szerződést a tulajdonjog tehermentes átíratására alkalmas okirat kiállításával, vagy szüntesse meg a szerződést és fizesse