Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
65 vissza a vételárt; alperesi eladó pedig az első biróság ítélete ellen, mely őt a beigazoltan neki lefizetett vételári részlet visszafizetésében marasztalta, felebbezéssel nem élt és igy az ügylet megszüntetését választotta: akkor felperesi vevő többé nem neheztelheti az alsóbirósági ítéleteket annak tekintetéből, hogy alperes a tulajdonjog átírására alkalmas szerződés kiállítására nem köteleztetett. — Ha alperes csak részben marasztaltatott is és felperes kereseti kérelme lényeges részekben elutasittatott, alperes mégis a perköltségekben marasztalandó, ha azt is, a miben elmarasztaltatott, roszhiszemüleg tagadta; mert igy ő okot szolgáltatott a perre. (I. 60.) Ha felperes a peres tért már 3 év óta nem használta, sommás visszahelyezés iránti keresethez joga nincs; nincs azonban elzárva attól, hogy a kérdéses birtok iránt vélt erősebb jogát rendes per utján érvényesíthesse. (II. 4.) Ha az ev. ref vallású felperes a szentszékhez beadott keresetlevelében az ágy és asztaltól való elválasztást kérelmezte, a szentszék előtt a per lefolyt, ítélettel el lett látva, azután ennek a kir. tszékhez történt áttétele s a törvényszék részéről erre hozott végzés folytán felperes a végleges felbontást kérte a törvényszékhez benyújtott kérvényben: a házassági kötelék felbontása mindamellett biróilag nem mondható ki, mert a házassági kötelék végleges felbontása nem kérhető kérvény utján, hanem az iránt is rendes kereset teendő folyamatba alperesnek illetékes birósága előtt. (II. I47-) Felperes nem kötelezhető arra, hogy rendes eljárás szerint letárgyalt perben beidézetteken kívül másokat is pótlólag perbe idézzen. (III. 140.) Község és magánfél közt felsőbb hatóság engedélye és jóváhagyása nélkül létrejött adásvevési ügylet, az 1871. évi XVIII. tcz. 26. §-a szerint törvénytelen lévén : a kötött terhes szerződés érvénytelenítését rendes per utján eszközöltetni a község nem köteles. (V. 48.) NEGYEDIK CZIM. A bizonyításról. I. FEJEZET. Átalános határozatok. Ha vételárhátralék megfizetése iránti perben alperes tagadja, hogy a kérdéses dologra nézve adásvevési ügylet jött volna létre, de beismeri, hogy a dolgot bizományképen birlalja, ezen beismerése daczára felperes tartozik bebizonyítani azt, hogy alperes a dolgot tőle megvette. (XXVI. 67. Legf. itsz.) Ha alperes a per során tagadja, hogy ő felperes részére lakást kötelezett és ha annak természetbeni kiszolgáltatását még a perben sem ajánlotta meg, ezekből okszerűen következik, hogy a lakást felperesnek ő tagadta meg. (XXVII. 55. Legf. itsz.) Tárgymutató. III. r