Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

63 állja, hanem csak azt eredményezi, hogy alperes a tartozási összegnek birói kézbe való letételére köteleztessék. (IV. 112.) Sommás visszahelyezés. (1868 : LIV. 93. §. ij — 1881 : LIX. tcz. 13. §. /.) Mikor forog fen birtokháboritás közös tulajdont képező földön. (II. 152.) Ha felperes sommás visszahelyezési keresetét azon körülményre alapítja, hogy alperes a szarvasmarhát, melyet alperes ellen foganatosított adóvégrehajtási árverés alkalmával megvett s mint tulajdonát haza hajtatta, alperes tőle el- s visszahajtatta, alperes azonban azon kifogással él, hogy a kérdéses marha birtokán, a honnét elhajtatott és elárvereztetett, soha le nem foglaltatott és meg nem becsültetett: felperes elutasítandó keresetével, mert a birtokába jutott marháknak tulajdonát törvényszerű árverés utján meg nem szerezvén, alperes az által, hogy a tőle jogtalanul és törvényellenesen elhajtott és elidegenített marhát visszahajtotta, birtokháboritást el nem követett. (III. 164.) A sommás visszahelyezési perben csak a tényleges birtoklás és az abban történt meghábontás lévén figyelembe vehető, az, hogy a háborító jogosítva volt a viszonszolgáltatás elmaradása tolytán a szolgalom megszüntetését birói uton kérni, a visszahelyezést nem gátolhatja. (IV. 150.) Birtokháboritás csak önhatalmú eljárás által követhető el, midőn azonban valaki birói határozat alapján birói végrehajtó, illetve kiküldött közreműködése mellett lett a birtokba helyezve, utóbbinak önhatalmú ténye nem forog fen, annak elbírálása pedig, helyesen járt-e el a biróság és annak kiküldötte a birtokba bevezetés körül, visszahelyezési per keretén kivül esik. (VI. 18.) A sommás eljárásban a tényállásnak lehető kinyomozása hivatalból is eszközlendő. (VI. 125.) A bérlőnek a vevő ellenében sommás visszahelyezés iránti keresethez joga egyátalán nincs; a bérlő, mint ki a bérleményt egyedül a bérbeadónak nevében, illetőleg jogán birlalja, sommás visszahelyezési keresettel harmadik személyek ellen csak akkor léphet fel, ha ezek által közvetve a bérbeadónak jogai háboríttattak meg, a vevő pedig, ki a korcsmáltatási jogot a bérbeadó kir. kincstártól megvásárolta, az által, hogy ő eztja megvásárolt jogot bérbeadás utján tényleg igénybe vette, az eladó kincstár mint bérbeadónak jogát közvetve sem háborította meg, tehát közvetlenül a bérlő jogát sem ; ez utóbbiét kivált akkor legkevésbbé, midőn reá nézve a bérleti szerződésben kikötve lett, hogy eladás esetében bérleti joga azonnal megszűntnek tekintendő. (VII. 60.) Sommás visszahelyezés község által véghezvitt birtokháboritás ellenében. (VII. 150.) A visszahelyezés alapja csak a törvénytelen foglalás esetleg háborgatás lehetvén: kötelessége annak, ki magát visszahelyeztetni kéri, bizonyítani a maga valóságos és törvényes birtokát, vagyis azt, hogy akkor, midőn a foglalás