Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

57 MÁSODIK CZIM. Az ügyfelekről. I. FEJEZET. Felperesség. Sommás eljárásban rendes kereset nem kívántatik; de ha a kereset Írásban adatik be, akkor ennek a perrendben előszabott minden kellékekkel kell birnia. (XXVI. 16.) Mennyiben tartozik felperes keresetében előadni a jogalapot és tényeket, melyekből követelését származtatja ? (XXVI. 98. Legf. itsz.) Ha felperes a keresetben megnevezett alperesek elleniratának beadása után kérvényt nyújt be az iránt, hogy az ebben utólag megnevezettek is bevonassanak a perbe és a per felvételére megidéztessenek, ezen kérelemnek különbeni hivatalból észlelendő semmiség terhe alatt hely nem adható, mert a prts 64. §-a szerint alperesek magában a keresetben nevezendők meg, s a kereset ily hiányai utólagos kérvénynyel nem pótolhatók. (XXVIII. 16.) Lehet-e a jótállót perelni, mielőtt az egyenes adós perelve s a behajtás ellene sikertelenül megkísérelve lett? (V. 42.) A r.-kath. főpapságot feltétlenül megilleti a hozzátartozó kath. egyházak nevében való felperesség, mivel a r.-kath. főpapság azon joga, melynél fogv a őt a hozzátartozó r.-kath. egyházak fölötti főfelügyelet illeti, törvényben gyökerezik. (V. 82.) Azon körülmény, hogy felperes nem valamennyi érdekelt fél ellen irányította a keresetet, nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a kereset érdemileg elbiráltassék; mert felperes nem kötelezhető arra, hogy ki ellen érvényesítése vélt jogát és ki ellen intézze keresetét, és mert a perbeli ítélet úgyis csak a perben álló felekre lévén kötelező, az által perben nem álló harmadik személyek jogai érintve nincsenek. (VI. 23.) A magán társulatnak, hogy a bíróságok előtt felperességgel bírjon, kell-e hatóságilag megerősített alapszabályokkal birnia? (VII. 78.) Oly járulékokra nézve, melyek a főtárgyra egybekapcsoltan voltak keresetbe vehetők, de keresetbe nem vétettek, külön keresetnek helye nincs. (VII. 80.) Nem szolgálhat felperes keresetének elutasítására indokul, hogy felperes keresetét kölcsönről kiállított adóslevélre alapitotta, a per során pedig beismerte, hogy a követelés nem kölcsön czimén, hanem más jogczimen alapul. (VII. 92.) Időelőttiség indokából vonatván vissza a kereset, ennek nem tulajdonit, ható más hatály, mint ha felperes mozdittatott volna el keresetével időelőttiség indokából. Minthogy pedig ily tartalmú ítélettel szemben sem forogna len annak szüksége, hogy vesztes felperes a perújítás megengedését nyerje