Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

44 megállapodás foglaltatik, hogy ha a nő a házasság első évében halna el, a férj a hozományt egészben; ha a második évben halna el, azt felében tartozik a szülőknek visszaadni, de a nő később beálló elhalása esetére a szerződésben rendelkezés nincs: ily esetben a nő később beállott halálozása a férj örökösödési jogát ki nem terjesztheti az egész hozományra, mert a szerződés nem intézkedvén, törvény erejénél fogva a készpénzbeli hozomány megtartására a férj jogositva nincs ; de másrészt a nőnek a 2. évnél később beállott elhalása a túlélő férjet a házasság 2. évében nyert jogától sem foszthatja meg s igy a hozomány feléhez a férjnek örökösödési joga ily esetben neje későbbi elhalálozása esetén is fenmarad. — A kereskedőre nézve nem szükséges bebizonyítani, hogy a készpénzbeli hozományt saját vagyonába fektette. — A férj a nejének betegségére fordított nagyobb, a hozományt is túlhaladó összegekre nem hivatkozhatik a hozomány visszaadása iránti perben, minthogy a férjnek törvényszerű kötelessége nejét ellátni; azonban a férj hivatkozhatik ezekre igenis akkor, ha ezen költekezések a házasság alatti közös jövedelmekből ki nem kerültek s azok miatt törzsvagyona csorbát szenvedett. — Ha a házassági szerződésben a hozomány visszafizetésére határnap kikötve nem lett, kamatok csak azon naptól követelhetők, midőn felperesek a visszafizetést követelték. (VII. 1.) A gyógyszertár személyes jogú tulajdonosának halála után a gyógyszertári jogosítvány haszonélvezete a túlélő özvegyre, illetve ennek elhalálozása vagy újra férjhez menetele esetében a gyermekek nagykorúságáig ezekre száll, s igy a mennyiben a gyógyszertár a férj halála után haszonbérbe adatik, a haszonbér is ezeket illeti, és ebből a meghalt személyes jogú tulajdonosnak hitelezői követeléseik törlesztését nem igényelhetik. (VII. 25.) Az ideigl. törv. szabályoknak a leszármazók öröklését szabályozó 9. §-a, mely világosan rendeli, hogy végrendelet nem létében az örökhagyó minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll, kizárja a törvénytelen gyermeket a törvényes gyermek javára az anyai örökségből is. (VIII. 8.) Ha a végrendelet nélkül meghalt örökhagyó özvegye részére szerződésileg életfogytiglani haszonélvezetet biztosított egész hagyatékában: a köteles részre jogosított örököst választási jog illeti ugy, hogy követelheti vagy a köteles részt az özvegy haszonélvezetétől menten, vagy egész törvényes örökrészét az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten. — Ehez képest, ha az örökhagyó gyermeke keresetében törvényes örökrészt követelt: ez neki csak az özvegy haszonélvezeti jogával korlátozottan ítélhető meg s azon felebbezési panasza, hogy ily módon köteles részét sem kapja tisztán, minden korlátozástól s tehertől menten, nem vehető figyelembe. (VIII. 14.) A hagyatéki vagyon eredetének befolyása a felmenő- és az oldalrokonok örökösödésére. — Ideigl. törv. szab. 10., 11. §§. (VIII. 149.) Kiskorúnak végrendelkezési képessége. — Törvényes öröklés szerzeményi javakban. — Szülők köteles része. — Hk. III. r. 30. cz. Id. törv. szab. 7., 10-12. S-aihoz. 1876: XVI. tcz. 21. §., 1877 : XX. tcz. 3. §. (X. 71.)