Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
12 vevőnek, ha a vételárt nála az eladó engedményese le is tiltotta, jogában áll a vételárt a kifizetetlen betáblázott terhek törlesztésére forditani. (V. 37.) Község és magánfél közt felsőbb hatóság engedélye és jóváhagyása nélkül létrejött adásvevési ügylet, az 1871. évi XVIII. tcz. 26. §-a szerint törvénytelen levén: a kötött terhes szerződés érvénytelenítését rendes per utján eszközöltetni a község nem köteles. (V. 4.8.) Az adásvevési szerződés azért nem mehetvén foganatba, mert az eladott ingatlan bíróilag elárvereztetvén, vevő nevére nem iratható, a vevő követelheti a vételár visszafizetését, a nélkül, hogy előbb külön pert kellene indítania a szerződés érvénytelenítése iránt. (V. 83.) Ha felperes eladó magát kötelezte, hogy az eladott s tényleg átadott fekvőséget egy év alatt saját nevére átíratja s vevő részére bekebelezésre alkalmas szerződést fog kiállítani, és ezt tenni elmulasztotta, a vételárt a vevőtől ő sem követelheti. (V. 152.) Kötlevelek, mint kétoldalú terhes szerződések csak akkor lévén átruházhatók, ha határozottan rendeletre szólnak, ha a kötlevélben ezen kikötés nem foglaltatik, az egyszerű engedmény alapján át nem ruházható. (VI. 7.) Habár adásvételi szerződésben az abban foglalt összeg megfizetésére határidő szabva nincs, a fizetés iránti kereset időelőttiség miatt nem utasítható vissza, ha a tőke nem is lett felmondva. (VI. 35.) Az adásvevési ügyleteknél, ha világosan ki nem köttetett is, az ügylet természetéből folyik, hogy az eladó az eladott tárgyat a vevőnek átadni is tartozik, s habár az átadáshoz eladónak a helyszínén való személyes megjelenése nem szükséges is, mind a mellett lehetőnek kell lennie annak, hogy a vevő a megvett tárgyat átvehesse. Ha tehát a vétel tárgyát egy felépítmény (barakk) képezi is, ámbár a vevő a vételárt az átvétel előtt ki is fizette, azért, ha a barakk az átadás előtt véletlen vagy harmadik személynek vétkes cselekvése által elenyészett, a kárt az eladó tartozik viselni. (VI. 98.) Ha alperes az átadni kötelezett árut át nem adta, a szerződéstől egyoldalulag visszalépett s a foglalót felperesnek visszaküldte, de felperes az alperes által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem bírói kézhez le nem tette, hanem átvette, és azt, hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhitta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg: ily esetben alperes a szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő, és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs. (VI. 138.) Ha a vevő kikötötte, hogy az eladó a fekvőséget tehermentesen adja át és nevére írassa, de azért a birtokot tényleg átvette, még mielőtt ez megtörtént volna, a szerződés ezen pontjainak teljesitésére az eladót perrel szoríthatja ugyan, de a szerződéstől egyoldalulag el nem állhat. (VII. 37.) Ha a vevő a ház vétele iránt az eladóval a szerződést megkötötte s a házat telekkönyvön kivül birtokába vette, a tűzvész által okozott kárt a vevő tartozik viselni s ezen azon körülmény, miszerint a ház leégése idejében a
