Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

284 lehet akkor sem, ha örökhagyó a hazai törvények uralma alatt halt meg. (V. 188.) A kötelesrész tekintetében tett hitbizományi helyettesités, mint korlátozás, az osztr. polg. tvk. 774. §-a értelmében hatálylyal nem bir, s igy azt hatálytalanitani szükségtelen. — A perenkivüli hagyatéki eljárásban keletkezett átadó végzés, az ezen eljárásban mellőzött örökös netáni erősebb joga per útján való érvényesitésének útjában nem áll. — Ha a keresett vagyon harmadik személy időközbeni jogszerzése folytán természetben meg nem Ítélhető, a'peres annak birói becsértéke megfizetésére kötelezendő. (V. 191.) Örökhagyó szerzeményi vagyona egyenlő arányban osztandó meg az apai és anyai ágról származott rokonok közt. (V. 192.) Ha a házasfeleknek ágy- és asztaltól határozatlan időre elválasztása a férj hibája folytán történt, a feleség férje vagyonához és foglalkozásához mért tartásdijt követelhet. — Hitbér, még ha az irott is, csak a házastárs elhalálozása után követelhető. — A vagyonközösség megszüntetése iránt folytatott perben ellenkövetelésképen fel lehet számítani a közös vagyonba eszközlött beruházásokat és a közös vagyon után teljesitett fizetéseket; s ezek valódiságát, valamint azt, hogy a felszámitott összegek nem a közös vagyon jövedelméből fizettettek, főesküvel is lehet bizonyitani. (V. 193.) Kötelesrész után a kereset iinditása előtt lejárt időre kamat nem jár, ha a jogositott fe tünő mulasztást követ el a kötelesrész követelésénél. (V. 198.) Krvénytelen a végrendelet, ha a végrendeleti tanuknak az 1876: XVI. tcz. 5. §-ában előirt azon bizonyitványa, mely szerint végrendelkező kijelentette, hogy a. nem általa irt okirat az ő végrendeletét tartalmazza, azt előttük aláirta vagy már előbb általa önkezűleg aláírtnak elismerte, magába a végrendelet szövegébe és végrendelkező aláírása előtt van írva. (VI. 160.) A cserébe adott ingatlan tehermentes átadására vonatkozólag az idl. törv. szab. I. r. 21. és 156. §-ai, illetőleg az osztr. ált. polg. tkv. 928. §-ai szerint, a dolgon fekvő adósságok mindig szavatolandók. — A csereszerződés tehát érvénytelen, ha az egyik szerződő fél a cserébe adott ingatlanra nézve rendelkezési joggal nem bir s ennélfogva a szerződés teljesítése részéről lehetetlen. (VI. 163.) A törvényes örökös, tekintet nélkül a hagyatéki vagyon ági vagy nem ági eredetére, az idl. törvényk. szab. 18. §-a értelmében, feltétlenül megelőzi a kir. kincstár öröklési jogát. (VI. 167.) A vérrokonok, az idl. törv. szab. 18. §-a értelmében, tekintet nélkül a hagyatéki vagyon eredetére, az öröklésben megelőzik a kir. kincstárt. (VJ. 168.) A telekkönyvön kívüli tulajdonos oly birtokossal szemben, ki tényleges birtoklását nem a telekkönyvi tulajdonostól származtatja, jogosan igényelheti a birtok kiadását. — A kereset inditása után, a birtok kiadására kötelezett fél jóhiszemmel nem védekezhetvén, ezen időponttól fogva köteles a haszonvételeket megtériteni. (VI. 172.) Azon értéktöbblet, mely a törvényes házasság tartama alatt, bármelyik há-