Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

28 j zastársnak a házasság előtt volt vagyona jövedelméből keletkezik, közszerzeményt képez és ez szab. kir. városi polgárok közt, mindkét házastársat egyenlően illeti. — A szükségörökös az örökhagyó halála napjától számítva követelheti a kötelesrész utján járó 6 °/o kamatot. — Az átalános örökösök előtt kielégittetni rendelt hagyományok csak az esetben szoríthatók meg, ha és a mennyiben az átalános öröklésre fentartott vagyonok értéke a törvényes osztályrész fedezésére nem elegendő. — A törvényes osztályrész kielégítésére egyedül a végrendeleti átalános örökösök kötelezhetők. — A hagyomány megszűnik, ha azon szolgálat, melyért az rendeltetett, nem teljesíttetik. (VI. 173.) Az örökségről való lemondás kötelezi a lemondó csődtömegét is. — Ha örökhagyó akként szabályozza gyermekei örökösödési jogát, hogy javaiban, a már előre nyert értékek betudásával, egyenlően osztozzanak: tárgytalan a végrendelet azon örökösre, ki magát az örökségből teljesen kielégítettnek nyilvánította. (VI. 174.) A végrendeletet, habár az nem felel is meg az 1876. évi XVI. törvényczikk rendeleteinek, nem érvénytelenítheti az, a ki a végrendeletet, annak kihirdetése alkalmával, minden pontjában elfogadta. (VI. 176.) Az ideigl. törvk. szab. 8. §-a szerint ajándékozás eseteiben a törvényes osztályrész kiegészítésének akkor van helye, ha a leszármazó egyenes örökösök bebizonyítják, hogy az örökhagyó tiszta hagyatéka az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, és igy arra, hogy a törvényes osztályrész mennyisége határozottan megállapítható legyen, okvetlenül szükséges a tiszta hagyaték értékét elismerni, a mi pedig az ajándékozó életében ki nem tudható. Ennélfogva arra, hogy a törvényes osztályrész számszerűleg megállapított mennyiségben biztosittassék, a fő alap: a biztosítandó összeg meghatározhatása hiányzik ; minek természetes következménye, hogy ily irányú kereset sikerrel meg nem indítható. — A törvényes osztályrész az id. törvk. szab. 4. §-a értelmében, csakis tékozlás eseteiben, zárlat által biztositható, s ennélfogva ha pazarlás nem állíttatik, zárlat általi biztosítás el nem rendelhető. (VII. 155.) Házassági szerződést azon alapon, hogy örökhagyó annak kiállításakor még kiskorú volt, megtámadni nem lehet. (VII. 156.) A helyszínelés alkalmával határozatlan arányban kitüntetett tulajdonosok egyenlő arányú tulajdonosoknak vélelmezeadők. (VII. 159.) A házasság tartama alatt született gyermek házasságból született törvényes gyermeknek vélelmezendő ugyan; de ezen törvényes vélelem nem zárja ki az ellenkezőnek bebizonyithatását s e tekintetben a törvény kivételt nem tévén, a perrendszerü bizonyítéknak bármelyik módja és igy a főeskü is alkalmazható. (VII. 160.) Közszerzeménynek csak azon érték tekinthető, mely a házasság előtt megvolt, s a házastársakra a házasság alatt szüléikről vagy ezek ágáról háramlón vagyonértéket meghaladja. — A végrendelet egész terjedelmében lévén elfogadható vagy visszautasítandó, az, ki a végrendeletnek némely