Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

273 Jogosítva van-e az ügyvéd felebbezést bejelenteni a meg nem jelent vádlott helyett? (VI. 141.) Főbenjáró (halálos kimenetelű szándékos) cselekmények miatt folyamatba tett bűnügyek tárgyalásánál vádlott részére védő hivatalból alkalmazandó^ VII. 22.) A védő jogosítva van a bíróság ítélete ellen perorvoslatot használni az esetben is, ha a védencze azon ítéletben megnyugodott. — A védő által a fennálló rendszernek megfelelő időben bejelentett perorvoslat hatályát nem szünteti meg a védencznek az ítéletben való megnyugvása, illetőleg azon nyilatkozata, hogy ő a védő által használt perorvoslati nyilatkozatát viszszavonja. (VII. 115.) Ha a sértett fél a bűnvádi eljárásban ügyvéd által képviseltetik, a határozatok az ügyvéddel közlendők. (IX. 130.) A védőügyvédnek a végtárgyaláshoz meg nem hivatása: semmiségi ok. (X.. 169.) A bíróság ellen hasinált sértő kifejezések megtorlása. (8. sz. teljes-ülésí döntvény.) A bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a bíróságot vagy valamelyik biró személyét sértő, vagy a bíróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz: e miatt az ellen, a ki e beadványt ennek sértő tartalmát tudva aláirta, habár az nem lenne ügyvéd, a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdorgálást, akár pénzbüntetést megállapítani. — A beadványokban használt sértő kifejezések miatt fegyelmi vagy rendbüntetést megállapító első- vagy esetleg másodfokú határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye. — Magától értetik egyébiránt, hogy Erdélyre nézve, a hol ugyanis az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a jelen határozat tárgyát képező esetekben, azon perrendtartás 244—247. §-ai alkalmazandók. (II. 61.) A bíróságok jogosítva vannak arra, hogy saját hatáskörükben kellően megtorolhassák a periratokban vagy beadványokban használt illetlen és a bíróságok tekintélyét sértő kifejezéseket. — Ily esetben a törvényszék nem teszi át az iratokat a járásbírósághoz, hanem minthogy az ügy kapcsolatos a főügygyel, önmaga hoz Ítéletet. (III. 137.) Szóbeliség. Folytatólagos végtárgyalásnál azon bíráknak kell részt venni, kik az előző tárgyalásnál részt vettek. (IV. 12.) Ha a második végtárgyaláson nem ugyanazon birák vettek részt, mint az első végtárgyaláson, az elsőbirósági ítéletek megsemmisítendők. (IV. 77-) Ha az elsőfokú bíróság az eljárási rendelet 79. és 80. §§• ellenére vádlottat a tárgyalás alkalmával a kihallgatott tanukra tehető észrevételeinek megtételére, illetve a bizonyítási eljárás befejezetével a peres feleket kívánságaik előterjesztésére nem hivta fel, az ítélet feloldandó. (V. 58.) (19. sz. teljes-ülésí döntvény.) Törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — mint előadó közreTárgymutató. III. I !3