Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
272 nem felebbez, jogosítva van ugyan a felebbezési perorvoslatot a kir. ügyészre nézve fenálló feltételek mellett és hatálylyal használni és ezen felebbezések az ügy felsőbb biróságok általi megvizsgálásának alapját képezik ugyan, ebből azonban nem következik az, hogy ezen sértett vagy károsított fél mindazon jogokkal felruházottnak tekintessék, melyek a kir. ügyészt a hivatalból üldözendő bűnös cselekményekre nézve törvény szerint illetik. (V. 148.) Azon körülmény, hogy magánvádló kezdeményezte a czivakodást, aB.T. K. jn. §-a alapján magánvádlót megillető kártérítéstől meg nem fosztván, vádlott a megállapított kártérítési összegnek fizetésére kötelezhető. (VI. 41.) A sértett fél felebbezésének kérdése; a felszámított magánjogi igények felett a büntető biró köteles határozni; felebbezés megengedése, ha a sértett fél igényével a polgári per útjára utasíttatott. (VII. 139.) Ha sértett félnek világosan látható károsodása és jogos kártérítési követelése áll szoros összeköttetésben a bűnvádi keresettel, az ügy a kir. ügyész megnyugvása esetében is, a károsult fél felebbezése folytán is felülvizsgálandó. (VIII. 73.) Azon ítélet, melyben a sértett fél által érvényesített magánjogi igényekre nézve intézkedés nem foghltatik, mint nem kimerítő megsemmisítendő. (IX. 51.) A kárkövetelés kérdése a bünfenyitő bíróság által egészben is érdemlegesen megbiráltatván, a meg nem ítélt összegrészek iránt vádlott perre utasításának annál kevésbbé lehet helye, mert ez egyértelmű a bünfenyitő biróság e kérdésben hozott határozatának a polgári bíróság által leendő ujabbi felülvizsgálatával, (IX. 82.) Távollevők elleni eljárás. Mennyiben semmisítendő meg az eljárás, ha a sértett fél a végtárgyalásra nem jelent meg? (IV. 48.) A sértett fél meghallgatása nélkül itélet nem hozható. (VI. 107.) Semmiségi okot képez az, ha a sértett fél a tárgyalásra nem idéztetett meg. (VII. 14.) Védelem. A védő ügyvéd akkor is élhet védencze érdekében jogorvoslattal, ha a védencz a birói határozatba belenyugszik. (I. 134.) Két vádlott védelmével, kinek érdekei ellentétesek, hivatalból nem bizható meg ugyanazon egy ügyvéd. (IV. 111.) Hivatalból való védelem szükségének esetére vádlott előbb felszólítandó védő választására és csak ha ezen felszólításnak nem tesz eleget, nevezendő ki a védő. (IV. 151.) Ügyvéd által vádlott érdekében meghatalmazás nélkül beadott semmiség panasz visszautasítandó. (IV. 171.)
