Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

26 I A B. T. K. életbelépte előtti becsületsértési ügyek polgári vagy bűnvádi természetüeknek tekintendők-e ? (IX. 85.) Elévülés. Elévülés esetén a bünvád eljárás megszüntetendő. (I. 75.) Ha a bekövetkezett elévülés kizárja a bűnvádi eljárás megindítását, akkor a birói határozatban nem a vádlott felmentése mondandó ki, hanem az eljárás megszüntetése rendelendő el. — A feljelentésnek a bíróságnál való jegyzőkönyvbe igtatása oly intézkedés, mely a B. T. K. 108. §-ához képest félbeszakítja az elévülést. A jegyzőkönyv keltének napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. — Írásbeli feljelentés esetén az elévülés azon napon szakad félbe, melyen a bíróságnak a feljelentés folytán a tettes vagy részes ellen hozott határozata kelt, nem pedig azon napon, melyet a bíróság tárgyalási határnapul kitűzött. (III. 197.) Bizonyítás. A hit alatt kihallgatott tanuk vallomásának bizonyitó erejére nézve közönbös azon körülmény, hogy a tanuk a vallomásukra vonatkozó jegyzőkönyvnek aláírását megtagadták. (XXVII. 67.) A büntetendő cselekményeknél a tettes szándékára az elkövetés eszközei és módja alapján vádlott tagadása ellenében is megvonandók a következtetések, s ezekre alapitható az ítélet. (XXYII. 48.) Ha vádlott visszavonja beismerését és e visszavonásnak a közvetlenül és szóbelileg eljárt, de azonfelül a viszonyok legalaposabb ismeretével is biró elsőfokú bíróság által valónak elfogadott indokkal támogatott okát is adta, és ha a végtárgyalás alkalmával a visszavonás mellett következetesen meg is marad, nem forog fen elegendő indok, hogy a vizsgálat folyama alatti beismerés más bizonyitékok teljes hiányában az elitélés alapjául elfogadtassék. (XXVII. 60.) Ha valaki ugyanazon becsületsértő állítást egy-egy tanú előtt kétszer hozza fel, fenforog-e a teljes bizonyíték ? (I. 86.) Mennyiben nyújthat számos bűnjel összetalálkozása teljes bizonyítékot ? (II. 19-) Mennyiben rontja le a tanúvallomások bizonyitó erejét azon körülmény, miszerint a tanuk érdekelteknek látszanak lenni? (II. 141.) Kétség esetében elitélésnek helye nem lehet. (III. 13.) Elfogadható-e a sértett fél vallomása bizonyitékkép oly esetben, midőn ezen vallomás folytán a különben hivatalból üldözendő cselekmény inditványivá válik s a sértett fél az indítványt visszavonja? (III. 28.) A magyar bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a sértett fél vallomása csak a kiderített bűntett minőségére és egyes körülményeire, valamint a szenvedett kár összegére nézve állapithat meg jogszerű bizonyítékot; ellenben ilyen vallomás magának a bűntett elkövetésének bebizonyítására egymagában nem elegendő. (III. 117.)