Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

257 Szabálytalanságok az esküdtekhez intézett kérdések feltételénél és az ezekre adott válaszoknál. — A rágalmazás vétsége a becsületsértés vétségét magában foglalja és eként felemészti; oly esetben tehát, midőn csupán egy nyomtatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés elkövetéséről van szó, a bűnösségre vonatkozó kérdések csak vagylagosan, nem pedig különkülön teendők fel. (VIII. 84.) Illetőség vagy kereshetőség? — A sajtóügyi rendelet 86., 91. és 95. §-ai. (VIII. 157.) _ Iratfelolvasás tilalmának kijátszása esküdtszéki ügyben. (IX. 13.) Jogosítva vannak-e a póesküdtek a tárgyalás folyama alatt a rendes esküdtekkel egy padon ülni s a tanácskozásra visszavonuláskor a tanácskozásra szolgáló helyiségbe menni? (IX. 124.) A sajtótörvény 41. §-a ellen elkövetett kihágás esetében a kir. tábla határozata ellen további felebbvitelnek csak az 1883: VI. tcz. 7. §-a esetében van helye. (IX. 150.) A sajtóügyi eljárás tárgyában 1867. július 25-én 307. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 4. pontja szerint a meg nem jelent vagy idő előtt engedelem nélkül eltávozott esküdt elmarasztalása mindenkor feltételes s az elmarasztalt mindenkor megkísértheti igazolását ugyanazon bíróság előtt, mely őt behívta és pedig a közönséges perrendtartás szabályai szerint az abban kitűzött határidő alatt, mely az akadály megszűntétől számítandó. (X. 82.) Mily kényszereszközök állanak a bíróság rendelkezésére, hogy a megjelent, de távozni akaró esküdtet visszatartóztassa? (X. 83.) Az 1867 július 25-én kelt igazságügyminiszteri rendeletnek az azon évi május 17-iki rendelet 101. § át értelmező 8. pontja szerint a végrehajtás sajtóügyekben is a közönséges szabályok szerint foganatosítandó. (X. 90.) A sajtóügyi eljárás 23. §-ához. (X. 127.) Törvény-indokolás felolvasásának megtagadása semmiségi esetet nem képez, mert az elj. szab. 53. § a csak vizsgálati irományok egyes pontjait rendeli a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánatára felolvasandóknak. Vizsgálati irományok elnevezése alá pedig a törvény indokolása nem foglalható. — Szintoly kevéssé képez semmiségi esetet az, hogy az esküdtek elébe terjesztett kérdések közé nem vétetett fel, hogy melyik osztály elleni gyűlöletre való izgatás esete forog fen, és hogy foglaltatik-e a vádbeli czikkben bizonyos megnevezett személyek meggyilkolásának magasztalása. (X. 139.) ' Tanuk meg nem jelenése miatti halasztási kérelem elvetése mint semniiségi ok. — Sajtóügyi rendelet 91. §. (X. 142.) Tárgymutató. III. 17