Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2)6 hogy vádlónak és védőjének kétszernél többször felszólalni szabad ne légyen. — A sajtóbiróság elnöke az említett miniszteri rendelet 58. §-a szerint köteles ugyan a tárgya'ást pártatlanul összegezni, ezen összegezés módjának és terjedelmének meghatározása azonban az elnök bölcs belátására van bizva; valamint az, hogy e?ea összegezés teljes legyen. — Az, vajon a vádlott a vádbeli czikknek szerzője-e vagy nem, oly ténykérdést képez, melyet elbírálni kizárólag az esküdtszék van hivatva. (III. 62.) Sajtóügyekben tárgyalási határnapot kitűző vagy elnapoló, vagy kért elnapolást megtagadó akár tvszéki. akár elnöki végzéíek ellen egyáltalában jogorvoslatnak nincs helye. (III. 104.) Sajtóügyekben a bíróságnak a vádlevél keretén túlterjeszkedni nem szabad. — Azon kérdés feltevése, hogy a vádló t, ha nem is mint közvetlen tettes, nem vádolható-e a büntető-törvénykönyv 69. $-ban rreghatározott bünrészeséggel, a vádbeli cselekménynek egy más módon, nem pedig sajtó utján lett el- vagy el nem követése iránti nyomozást jelezné, a mi pedig sajtóügyi eljárás keretébe nem vonható. (III. 143.) Mennyiben van helye a perújításnak sajtóügyekben? III. (169.) A büntető-törvénykönyv 112. §-a a sajtóvétségekre is kiterjed. — A polg. pts. mint a sajtóügyi rendeletek kiegészítő szabályzati. (IV. rí.) Az elévülés kérdése oly tisztán jogi természetű kérdés, mely felett határozni nem az esküdtek, hanem a sajtóbiróság hatáskörébe tartozik. (IV. 30.) A B. T. K. 62. §-a esetében az eljárás a sajtóbiróság vagy pedig a közönséges bűncselekmények felett itélő bíróság hatáskörébe tartozik-e? — Az illetőségi kérdésben hozott sajtóbirósági végzés elleni felfolyamodás 3 nap alatt beadható. — A vizsgáló bíró, mihelyt a vád elébe terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat, ha ezt szükségesnek véli, zár alá veheti. (V. 5 5-) A tanuk azon átalános kifejezése, hogy az inkriminált nyilatkozat rágalmazó és sértő kifejezéseket foglalt volna magában, a rágalmazás vagy becsületsértés tényálladéka megállapítására bizonyítéknak nem vehe'ő. (VII. 15.) Ha a vádlevél az incriminált czikk bizonyos pontjai ellen van intézve, az esküdtszékhez intézett kérdések is csak ezen pontokra terjedhetnek ki. — Hogy a bíróság azt, miszerint a megállapított pénzbüntetés behajthatlansága esetére átváltoztatandó lenne, az ítéletben meg nem határozta, a B. T. K. 53. §-ába ütköző oly nagv mérvű szabályellenességet képez, hogy az Ítéletnek hivatalból való megsemmisítését már az egymagában is muihatlanul szükségessé teszi. (VII. 35.) Megsemmisitendő-e az eljárás, ha a vádlevélben nem jelöltetett ki szabatosan és világosan, hogy a czikkben foglalt kifejezések melyikére alapittatik a rágalom s melyikére ismét a becsületsértés vádja ? — Erdélyi sajtóügyi rendelet. (VII. 98.) Sajtóügyekben a vádlott nem marasztalható el a költségekben, ha az általa történt abbeli bejelentés folytán, miszerint vádló ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, az eljárás felfüggesztetik. (VIII. 77.)