Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

255 Sajtó-eljárás. Nyomtatványok birói zár alá vétele ellen nincs jogorvoslatnak he'ye. (I. 114.) Ha a vádlevélben, mely az egész sajtóesküdtszéki eljárás alapja s melynek helyes vagy hibás szerkezete az eljárásra s az erre alapított itélethozásra elhatározó befolyással van, a sajtótörvény azon szakaszai, melyekre a vád alapíttatott, t. i. a 11. és 12., együttesen felidéztettek ugyan, nem lett azonban kellőleg megkülönböztetve s világosan kijelölve, hogy a panaszolt, állítólag rágalmazó közlemények és ezekben foglalt egyes sértő kifejezések egyike s másika, a 11. vagy a 12. §-ba ütközőnek tekintetik-e a vádló által, és igy ezen kifejezésekre s azokban érintett tényekre eljárás tekintetében, a 11. vagy a 12. §-nak egymástól ugy a bizonyítás, mint a beszámítás és büntetés tekintetében lényegesen eltérő következései alkalmazandók-e: a szükséges megkü'önböztetésnek ily felötlő hiánya miatt az ügy kellő tárgyalása lehetetlenné vált és az esküdtekre nézve fogalomzavar veszélye idéztetett elő, ennek következtében az eljárás megsemmisítendő. (XXVII. 1. Legf. itsz.) Az 1867. máj. 17-én kelt sajtóügyi rendelet 20. §-a a) és b) pontjaiban nem egyebet rendel, mint: «hogy azon nyomtatvány és annak azon helyei vagy részei, melyekre a vád alapittatik, pontosan kijelöltessenek, s hogy azon vétség, mely miatt a vádlottnak perbe fogása kéretett, megneveztessék és a törvény azon szakasza, melybe a vádbeli vétség ütközik, felidéztessék." Nem szükséges tehát, hogy azon vádlevélben, mely bűnhalmazattal terheli vádlottat, megjelölve legyen, hogy a B. T. K. §-ai közül melyiket sérti meg az egyik és melyiket a másik incriminált tétel. (XXVII. 2. Legf. itsz.) Melyik bíróság bir hatáskörrel egy a polgárosított magyar határőrvidéken lakó egyén által Budapesten elkövetett sajtóvétség tekintetében? (I. 139.) Szükséges-e szakértők meghallgatása azon kérdésre nézve, vajon biztosíték letétele nélkül megjelenő lap által közölt czikk politikai tartalmu-e, vagy nem ? (II. 70.) Az 1867. évi július 25-én kelt és törvény erejével bíró igazságügyminiszteri sajtóügyi rendelet 2-ik pontja értelmében a kereshetőség tekintetében csak az 1848:XVIII. tcz. 33. §-ának azon esetében van helye előleges kifogásnak,midőn nem a sérelmesnek vélt czikk szerzője, hanem más felelős személy ellen intéztetik a kereset. (II. 90.) Sajtóügyekben a vádlevél nem utasitandó vissza azért, hogy benne a vád alá vett kitételek teljes szövegükben nem az állam nyelvén idéztettek, mert a közlemény eredeti szövegének ily idézése csak ugy okozhatna a félre jogsérelmet, ha az esküdtek az eredeti szöveget nem értették volna. — A bíróság a törvény által kötelezve nincsen, hogy a vádlottat védője kihallgatása után még külön személyes védekezésre is felszólítsa. (III. 43.) A sajtóeljárást szabályozó miniszteri rendelet 57. §-a nem rendeli határozottan,