Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

233 3)0. SA büntetőtörvén} könyv 350. §-a alapján a zsarolás vétsége állapitandó-e meg az ellen, ki adósától a pénzt követelése kielégítése czéljából erőszakkal veszi el? (I. in.) Zsarolást képez-e a zsarolás formájában fellépő önsegély. (II. 113.) Hogy valaki a zsarolás tetteséül legyen tekinthető, ahhoz szükséges-e, hogy az illető maga fenyegetést és erőszakot fejtsen ki? Megállapítandó-e a tettesség az ellen is, ki a fenyegetést vagy erőszakot alkalmazó társával azért jelenik meg, hogy igy több ember megjelenése által a fenyegetettnél a megfélemlítés annál bizonyosabban következzék be? (III. 138.) Zsarolás. (V. 14.) Zsarolási cselekmény erős felindulásban. (V. 159.) .Magánlak megsértése és zsarolás anjagi halmazata. (VIII. 67.) Csalás vagy zsarolás? (VIII. 96.) Önbíráskodás vagy zsarolás? — Önkielégítés állítólagos követelés erejéig. (IX. 147.) A hatóságok feladatához tartozván a közegeik ellen emelt panaszok elfogadása és megfelelő elintézése is, ebből folyólag az, ki vélt jogának e téren leendő érvényesítésével fenyeget, ép oly kevéssé követ el büntetésre méltó cselekményt, mint az, ki a hatóság oltalmát közvetlenül igénybe veszi. — A jogtalan haszon szerzésének fogalommeghatározásához. — Zsarolás. (X. 108.) Zsarolás és lopás eszmei halmazata. — B. T. K. 85. §. 3., 4. p. (X. 137.) XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 3 5 5- SA jogos czimen valaki birtokába jutott idegen ingó dolog eltulajdonítása, felhasználása sikkasztást képez. A hűtlen kezelés eltulajdonítást nem képező másnemű szándékos károsítás által követtetik el, mely mint subsidiarius vétség csak akkor forog fen, ha a főcselekmény nem sikkasztást képez. (XXVII. 71.) A. megvesz B.-től egy ingatlant; C. díjnok azon ürügy alatt, hogy ő telekkönyvi hivatalnok, kínálkozik a szerződés elkészítésére, a telekkönyvi tu'ajdon átkeblezésének és az ingatlanon fekvő adóhátralék törlesztésének keresztülvitelére; A. mindezzel meg is bízza C-t és átad neki a költségek fedezésére bizonyos összeget; C. az ügyben semmit sem tesz és A. sürgetéseire készit egy szerződést «másolat» felírással, rávezeti a telekkönyvvezető nevének hamisítása mellett az átkeblezési záradékot és ezen irat átadásával nyugtatja meg A.-t: ezen cselekmény közokirat-hamisítás és sikkasztás bűnhalmazatát képezi. 'XXVIII. 60.)