Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

234 A sikkasztásnak tényező eleme a jogos birtoklás és jogtalan hováforditás, mig a csalásnál már maga a birtoklás jogtalan uton szereztetik. Midőn tehát valaki mástól egy tárgyat átvesz azon czélzattal, hogy azt eladja és a vételárt megtartsa, és ezt meg is teszi: nem csalást, hanem sikkasztást követ el. (I. 3«-) Azon cseléd, ki gazdája adósaitól ennek nevében, de megbízása nélkül pénzt vesz fel és azt eltulajdonítja: csalást és nem sikkasztást követ el. (II. 46.) Azon kereskedősegéd, a ki az általa, az üzletben eladott áruk után befolyt pénzt saját czéljaira fordítja, nem a sikkasztást, de lopást követ el. (II. 62.) A lánczhid jegyszedői tekinthetők-e közhivatalnokoknak ? — A jegyeknek a jegyszedő általi eltulajdonítása forgalomba helyezés czéljából: sikkasztásnak vagy hűtlen kezelésnek minősitendő-e ? (II. 65.) Ha valaki mástól vásárlás czéljára közös nyereségre pénzt kap s a szerződést nem teljesiti, a vásárolt áru eladásából bejött pénzt sem szolgáltatja át társának : ezen eljárás sikkasztást képez-e ? (II. 96.) Sikkasztást képez-e avagy csak magánjogi útra tartozik valamely átadott pénzösszegnek követelés fejében való visszatartása? (II. 103.) A provisio mellett utazó ügynök nem áll annak szolgálatában, kinek érdekében utazik. Ha az ily ügynök a neki felmutatás végett átadott árumintákat élelmezési költségeinek fedezése czéljából eladja és a befolyt pénzt a maga hasznára fordítja, ezen cselekménye sikkasztást képez. Ha több tárgyat adott el, annyi sikkasztásban mondandó ki bűnösnek, a hány eladást vitt véghez. (II. 143.) A sikkasztás véghezvitele czéljából eszközül használt okirathamisitás és ez általi tévedésbe ejtéssel elkövetett csalás eszményi bűnhalmazatot képez-e ? (III. 105.) A felváltás végett átadott és ott feledett pénzjegy megtartása a jogtalan elsajátitás vagy a sikkasztás tényálladékát képezi-e? (IV. 131.) A ki valamely tárgyat azon czélból vesz át mástól, hogy azt értékesítse és az átadót a nyereségben részesítse, sikkasztást vagy hűtlen kezelést követ-e e\ ha a befolyt pénzt elidegeníti? (IV. 133.) Sikkasztás. (V. 49.) Mely esetben követ el a bizományos a bizományi áruk illetőleg azok vételárának eltulajdonítása által sikkasztást? (V. 79.) Azon a postánál alkalmazott egyén, a ki a feladott leveleket feltöri és tartalmuktól megfosztja, nem sikkasztást, hanem lopást követ el, mert a levelek nem tekintethetnek birtokában vagy birlalatában levőknek, illetőleg őrizetére bízottaknak, minthogy azokra nézve a feladók, külön tartályba zárás és lepecsételés által a birtokot maguk részére fentartották. (V. 149.) A B. T. K. 355. §-a szerint az követvén el sikkasztást, a ki a birtokában vagy birlatában levő idegen ingó dolgot eltulajdonítja: az idézett törvény második pontja egyátalán nem módosítja az elsőnek határozott és elvi rendelkezését, hanem megjelöl néhány esetet, melyekben az «eltulajdonitást» befejezettnek tekinti. Ebből következik, hogy habár a törvény máso-